,,Fölkelvén elmegyek az én Atyámhoz,és ezt mondom néki:Atyám,
vétkeztem az ég ellen és Te ellened."Lk.15:18
Uram! A tékozló fiú szájába adod az elhatározásnak ezt a szavát.
Elbeszélésed szerint a fiú ezt meg is valósitotta.Igy kezdődött meg az új
élete.Sokszor foglalkoztatott a kérdés:mi történt a fiúval a későbbi
napokban?El tudok képzelni - csöndes esten - egy nagyon halk szavu,
négyszemközti vallomást.A gyermekből ilyen szó szakadt ki:Atyám! Én nem
a levágott tulok miatt jöttem vissza.Nem a teritett asztal,új ruha, saru,
gyűrű csábitott.Házadnál ezek ugyan mind megvannak,de nem ezek
vonzottak.Nem tudtam nélküled élni! A Te akaratod alatt kivánok élni,mert
az enyém megcsalt.Boldogságomhoz,békességemhez Te kellessz! Ezt
köszönöm neked.
Uram! Részemről ez csak találgatás.Hiszen Te alighanem lelkedből adtad
ezt a szép költeményt.Nincs hozzáfűzni való.Az én lelkem azonban,igy
beszélget mennyei Atyámmal, a legmeghittebb percekben.Mert keresztény
életem boldogságának nem az a tartalma,milyen külső előnyöket ád.
Egyetlen gazdagsága ez:Istennel élhetek.
Ordass Lajos:Útravaló
Kommentáld!