,, Ne lopjatok, ne hazudjatok, és senki se csalja meg
    honfitársát!" (3Móz 19,11)

    ,,A szeretet nem örül a hamisságnak, de együtt örül az
    igazsággal. "(1Kor 13,6)

  A mai nap bibliai olvasmányai:

    1Móz 21,1-7 -- Mk 1,21-39

------------------------------------------------------------

                  Lelki útravaló a mai napra
    
          Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az
          eszén, ... megöletett Betlehemben és annak egész
          környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb
          fiúgyermeket... (Mt 2,16)
   
    A "napkeleti bölcsek" nagyszerű csillagászok lehettek,
    ám meglehetősen naivak voltak, a szükséges
    diplomáciával nem rendelkeztek. Az újszülött király
    felől a beteges, féltékeny és hírhedten zsarnok
    uralkodónál, Heródesnél érdeklődtek, pedig az ő
    kezéhez addig már sok ember vére tapadt, még saját
    fiait is kivégeztette.
    "Menjetek, ... (s ha) megtaláljátok, adjátok tudtomra,
    hogy én is elmenjek, és imádjam őt!" - vezeti félre
    Heródes a bölcseket, s azok észre sem veszik, hogy
    ügynökeinek szervezi be őket. Amikor pedig Isten
    figyelmeztetése után nem mennek vissza hozzá,
    tucatjával öleti meg a kétéves és annál fiatalabb
    fiúkat Betlehemben és környékén.
    Heródeshez hasonló kegyetlen zsarnokot sokat tud
    felmutatni a történelem. Tetteit vér és könny,
    mérhetetlen szenvedés kíséri. Az Istent sem ismeri el
    önmaga felett. Hiszi és hirdeti magáról, hogy mindent
    népe boldogulásáért tesz, de csak önmagát, saját
    dicsőségét szolgálja. Minden dicséret, a legkisebb
    ajándék vagy elismerés, melyet nem ő, hanem más valaki
    kap, vérig sérti, mert meg van győződve arról, azt is
    egyedül ő érdemelné meg.
    Sajnos, nemcsak az uralkodók között vannak zsarnokok.
    Családban vagy munkahelyi közösségben, baráti körben
    és Isten népe között is fölébe nőhet egyik vagy másik
    ember a többinek. Az ilyen "mini-zsarnok" az önmagával
    eltelt, öntörvényű ember, aki mindig kevesli az
    ünneplést és az elismerést, s ugyanakkor elmarasztaló
    ítéletet mond mindenről és mindenkiről. Félő, hogy még
    az Úristen illetékességét is tagadja önmaga felett.
    Mindnyájan ismerhetjük ezt a kísértést. Pedig Isten
    szándéka szerint például szülőnek lenni nem rang,
    hanem hivatás: a szülő nem uralkodhat, hanem gyermekei
    javán kell munkálkodjék. A hivatali főnök sem lehet
    "élet és halál" ellentmondást nem tűrő ura, a magasabb
    beosztás nagyobb felelősséget jelent. "Akire sokat
    bíztak, attól többet kérnek számon!" - mondja Jézus
    (Lk 12,48) . Igen, a beosztottak, a ránk bízottak
    életét, sorsát is számon kéri tőlünk az Isten!
    . . .
          URAM!
    Őrizz meg engem a hatalom megrészegültjeitől, de azt
    se engedd, hogy én akarjak bírói székedbe ülni, s
    uralkodni mások felett! Te vagy egyetlen Ura ennek a
    világnak! Te taníts meg arra, hogyan bánjak a rám
    bízottakkal, családtagokkal és mukahelyi
    beosztottjaimmal! Adj kellő tapintatot és kellő
    határozottságot! Add szívembe szeretetedet! Tudom,
    hogy felelős vagyok értük színed előtt. Ámen