Tied, Uram, az ország, magasztos vagy te, mindenek
feje! (1Krón 29,11b)
Az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben
mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus. (Ef 4,15)
A mai nap bibliai olvasmányai:
Mk 2,23-28 -- 1Kor 3,9-17
------------------------------------------------------------
Lelki útravaló a mai napra
Minden betegért könyörgött
Hozának néki egy nehezen szóló siketet és kérik őt,
hogy vesse reá kezét. Ő pedig, mikor kivitte azt a
sokaság közül egy magát, az ujjait annak fülébe
bocsátá, illeté annak nyelvét. És föltekintvén az égre
fohászkodék és monda néki: Effata, azaz: nyilatkozzál
meg.
Márk 7, 32-34.
Krisztus itt nemcsak ennek az egy nyomorúltnak
nyelvére és fülére gondolt, hanem egyetemben
fohászkodott minden nyelvért, fülért, sőt minden
szívért, testért és emberért. Ádámtól fogva az utolsó
szülöttig. Nem is azért könyörgött, hogy ez az ember
meggyógyulva a jövőben tovább vétkezhessék, hanem,
mert látta, hogy az ördög gyilkos kártevéssel milyen
hitvány hústömeggé rontotta az embert, mikor a
bűnesetben süketté és vakká tette s ezzel halálba,
kárhozatba taszította.
Ezt a szomorú képet látja Jézus köröskörül. Iszonyú
rontást, melyet a sátán Ádám elbuktatásával okozott a
paradicsomban. Nemcsak egy fülről van itt szó, hanem
Ádám ivadékainak egész tömegéről.
Lám, mennyire pártunkra kelt Jézus! Magunk sem
szerethetnénk jobban magunkat. Bűnünkben,
nyomorúságunkban mellénk állt s fohászkodott a
gyalázatos ördög ellen, aki minket bajba döntött.
Ádámban mi mind vétkeztünk,
Kárhozatra ezért estünk;
De te keresztfán megholtál
És nékünk étetet adtál.
Kommentáld!