Az asszonytól született ember rövid életű, tele

    nyugtalansággal. (Jób 14,1)

    Elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben;

    elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. (1Kor

    15,43)

  A mai nap bibliai olvasmányai:

    1Kor 10,9-13 -- 1Kir 10,14-29

------------------------------------------------------------

                  Lelki útravaló a mai napra

                    A legnehezebb kísértés.

    Körülvettek engem a halál kötelei és a pokol

    szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és

    ínségbe jutottam. És az Úrnak nevét segítségül hívám:

    Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet.

    116. zsoltár 3-.4.

    Mikor az Isten hittel ajándékoz meg, melyben mi azzal

    a szilárd bizodalommal járhatunk, hogy Istenünk a

    Krisztusban kegyelmes Isten, akkor valóságos

    paradicsomban vagyunk. Ámde egészen váratlanul úgy

    fordulhat, hogy Isten elejt s mi úgy érezzük, mintha a

    Krisztust akarná szívünkből kitépni. Úgy elővesz, hogy

    semmi vigasztalásunk nincs Benne, sőt az ördög csupa

    rémítőt hitet el Róla. Lelkünk szepegve érzi,hogy

    elvesztette Istenét s nincs egyebe, csak a merő

    kegyvesztett harag, melyet a bűneivel érdemelt.

    Sót ha semmiféle nyilvánvaló bűnről nem tud is, az

    ördög abból is bűnt tud csinálni, ami nem bűn, hogy

    ezzel zaklassa és aggassza a szívet: talán-talán nem

    is szeret az Isten s még a Krisztust is sajnálja tőled.

    Ez éppen a legsúlyosabb próbatétel és szenvedés,

    mellyel Isten némelykor üstökön ragadja és gyakorolja

    az ő szentjeit. Ilyenkor úgy érezzük, hogy Isten

    teljesen megvonta kegyelmét és nem is akar többé

    magáénak. Akármerre nézünk, csak rettentő haragot

    látunk. Ezt a legfelső próbatételt azonban nem kapja

    mindenki s csak az érti meg, aki benne van. Ekkora

    ütleget csak az erős lelkek kapnak és bírnak ki.

          Néha úgy tetszik nekünk,

          Elhagyott jó Istenünk;

          De szívemben él a hit:

          Végre mégis megsegít.

    Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk,

    keresztyének! c. könyvéből való.