Kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a folyóvíz
forrását, elhagytak, hogy víztartókat vájjanak,
repedezett falú víztartókat, amelyek nem tartják a
vizet. (Jer 2,13)
Krisztus mondja: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik
megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én
megnyugvást adok nektek." (Mt 11,28)
A mai nap bibliai olvasmányai:
1Jn 1,8-2,2(3-6) -- Mk 11,1-11
------------------------------------------------------------
Lelki útravaló a mai napra
Értünk volt engedelmes
Ámbár Isten Fia volt, megtanulta azokból, amiket
szenvedett az engedelmességet; és tökéletességre
futván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve,
akik neki engedelmeskednek.
Zsidókhoz írott levél 5, 8-9.
De nagyon is szeretett minket a Krisztus! Ha nem
szeretett volna, nem szállt volna alá az égből. Az
Atya parancsából szerette ennyire a bűnöst. Isten
ezzel azt akarja, hogy az emberré lett Krisztust mi is
viszontszeressük, nem felejtvén, hogy mindezt az Isten
jó tetszésének parancsából cselekedte. Másképp
irtózatos a Krisztusra gondolni. Hiszen az Atyáé a
hatalom, a Fiúé a bölcsesség, a Szentléleké a kegyelem
s mi ezeket sohasem nyerhetnénk meg, hanem kétségbe
kellene esnünk a Szentháromság színe előtt.
Ha azonban tudjuk, hogy Krisztus az égből alászállt s
az Atya iránti engedelmességből a bűnöst szerette,
szilárd reménység támad a szívünkben s bátran színe
elé járulunk, tudván, hogy Krisztus az Isten levele,
valóságos aranykönyv, amelyben tulajdon szemünkkel
olvashatjuk az Atya akaratát.
Így lehetetlen, hogy félelmet és kétséget érezzünk
lelkünkben, hiszen a Krisztusban örömöt és békességet
nyertünk. Istennél nincs más, csak hegyelem, amellyel
táplál, hordoz és megtart. Legyen is övé minden
dicséret s dicsőség. Most már örömmel követjük
Krisztust.
Íme ezért szerette Krisztus a bűnöst. Isten így
rendelte.
Üdvözítőnk dicsértessél,
Ki értünk halált szenvedtél.
És mint áldozati bárány
Megváltottál véred árán.
Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk,
keresztyének! c. könyvéből való.
Kommentáld!