Böjt 5. vasárnapja (Judica)

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

    Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a

    nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült

    rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez. (Ézs 49,10)

    Isten kitöltötte ránk gazdagon Szentlelkét Jézus

    Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, hogy az ő kegyelméből

    megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az

    örök életnek. (Tit 3,6-7)

  A mai nap bibliai olvasmányai:

    Mk 10,35-45 -- Zsid 5,7-9 -- Zsolt 102

  Az ünnep igéi:

    Szolgáltass nekem igazságot, Istenem! (Zsolt 43,1)

    Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

    hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul

    sokakért. (Mt 20,28)

  Lekció: Jn 8,46-59 Igehirdetési ige: Zsid 7,24-27

                  Lelki útravaló a mai napra

   BÖJT ÖTÖDIK HETE - JUDICA

                          AZ ÖRÖK FŐPAP

                            Vasárnap

                Zsidókhoz írott levél 9, 11-15.

    Te örökkévaló főpap vagy, Melkisédek rendje szerint.

    Zsidókhoz írott levél 5, 6.

    Hatalmas egy szó a "pap". Nincs nála kedvesebb,

    nyájasabb. Sokkal jobb hallani, hogy Krisztus pap,

    mint azt, hogy Úr, vagy más egyéb. A papság lelki

    hatalom. Azt jelenti, hogy valaki közbelép, magára

    veszi a nép minden fogyatkozását, mintha csak a magáé

    volna s könyörög érte. Átveszi Istentől az igét,

    amellyel mindeneket vigasztal és segít. Ez a név még

    az atya és anya nevénél is kedvesebb, vigasztalóbb.

    Igen, ez a név mindent magába foglal. Mert Krisztus,

    azzal, hogy pap, Istent Atyává teszi, magát pedig

    Urunkká. Midőn papnak vallom, tudom, hogy Ő a mi

    kegyelmi tanácsunk, aki az Atya jobbján szüntelen

    közbejár és könyörög értünk kegyelmes beszéddel. Ennél

    fenségesebb vigasztalás, édesebb prédikáció emberi

    szívnek nem juthat osztályrészül.

    Csak egyszer áldozta fel magát. Maga a pap is, meg az

    áldozat is. Oltára pedig a kereszt. Drágább áldozatot

    nem adhatott az Isten, mint mikor magát odaadta s

    elemészti magát a szeretet tüzében.

    A FŐPAP IMÁJA

A szentélyben könyörög a főpap,

Igy soha,senki nem imádkozott.

A bűnömért,a bűnödért mutat

Örökké égő áldozatot.

Az Atya hallja szent Fiát,

Az angyalok csodálattal nézik.

Kezén és lábán durva,nagy sebek,

S a homloka nagy cseppekben vérzik.

Óh,a világ! Ha meghallanád

Az imádság hangja mily nehéz,

Hogy örvénylik benne a fájdalom

Mit ezer könny és gyötrelem tetéz.

Szent borzongás suhan át a mennyen,

Az angyalok szive megremeg.

Vajon megértik-e a jajt,mi mindent

átfog,ott lenn a földön az emberek?

Vajon megértik-e a megváltás titkát,

Hogy rajta kivül nincsen Istenhez út?

Megtanulják-e követni hiven a

Főpapot,a szent Fiút?

S megtanulják-e az est szálltával,

hogy egy nap újra veszve?

Visszatér-e fájni a bűnök,mig a 

Főpap könyörög esdve?

És rádöbbennek-e a valóságra?

Föltépik-e a bűnnek láncát?

Mire elhangzik egy szó a mennyben,

s befejezi a Főpap imáját.

P.Kovács Erzsébet verse