Az Úr ezt mondta Jeremiásnak: Én most a szádba adom

    igéimet! (Jer 1,9)

    Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass! (ApCsel 18,9)

A mai nap bibliai olvasmányai: Zsid (6,20)7,1-3(16-17)24-27 -- Mk 14,1-11

                  Lelki útravaló a mai napra

                        Áldozata lelki

    Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökkévaló

    Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek:

    megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt

    cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.

    Zsidókhoz írott levél 9, 14.

    Az ige kétféle papságról beszél. A régi papság testi

    volt. Testi volt az öltözete, háza, áldozata,

    bocsánata, - mindene: Az új papság pedig lelki. Lelki

    a ruhája, a háza, áldozata, - mindene. Mert Krisztus

    nem aranyos, drágaköves selyemben ment be a szentek

    szentjébe, mikor főpapi tisztét végezve áldozott a

    kereszten, hanem isteni szeretetben, bölcseségben,

    engedelmes tűrésben, erénnyel teljesen. Ez lelki

    öltözet, amelyet senki sem látott, csak Isten és

    akinek a lélek megjelentette. Mikor Áron áldozatot

    mutatott be, mindenki látta nemcsak a borjút, bakot,

    madarat, kenyeret és egyebet, hanem azt is, hogy ez

    áldozat. Krisztus testét és vérét szintén láthatta az

    ember, mint bármely más testi dolgot, csak azt nem

    látta, hogy ez áldozat, főpapi áldozat. Krisztus magát

    áldozta fel szívében Istennek. Ezt testi szem nem

    láthatta. Teste és vére lelki áldozat volt.

    Éppen így temploma is lelki volt. A szabad ég, Isten

    színe volt a temploma. Mert Krisztus a kereszten nem

    templomban, hanem Isten szeme előtt függött s függ ma

    is. A kereszt is lelkileg volt oltár. Mert bár a fáját

    akárki láthatta, azt senki se tudta, hogy az a

    Krisztus oltára. Ugyanígy az imádsága, vérhintése,

    jóillatú füstje is mind-mind lelki volt, mert

    mindegyik Lélekben történt. Éppen ezért főpapi

    tisztének és áldozatának gyümölcse és haszna is lelki

    volt: bűneink bocsánata és megigazulásunk.

          Áldjuk e kegyes főpapot,

          Ki szerzett bűnbocsánatot;

          S minket magával mennybe visz,

          Mily boldog az, ki benne hisz.

    Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk,

    keresztyének! c. könyvéből való.