Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem. (Zsolt 55,17)

Istenben reménykedünk, hogy ezután is megszabadít. (2Kor 1,10b)

A mai nap bibliai olvasmányai: Jel 14,1-3(4-5) -- Mk 14,43-52 

Lelki útravaló a mai napra

Áldozata örökérvényű

Mert ilyen főpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott és aki az egeknél magasságosabb lőn. Akinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozván.

Zsidókhoz írott levél 7, 26-27.

Krisztus egyszeri áldozata mindörökre érvényes s mi üdvözülünk, mert hiszünk benne. Aki valami egyebet is melléje állít ennek az áldozatnak, istenkáromlást cselekszik. Mert csak egyetlen áldozat van: Az, amelyet Krisztus mutatott be halálában bűntől való örök tisztulásunkra. S mert szenvedése betelt s az áldozat végbement, immár megkezdődött a dicsősége. A kereszten bizony eltűnt a dicsősége, jóhíre és csodatévő hatalma. Még akiket megsegített, azok is kételkedni kezdtek, hogy vajjon csodáit Isten erejéből cselekedte-e, vagy az ördögéből. A saját lelke is elfogyatkozott és a h alál erőt vesz rajta. Hogy az áldozat csakugyan az legyen, vérét kell venni. A Bárányt leölik. Az áldozat vérbe kerül. De a nagy tusa nem tart örökké.

Utána Krisztus Isten jobbján ítéletre ül. Mikor mindenki azt hiszi, hogy vége, akkor kezd el igazán örökké uralkodni. Közbenjár és könyörög értünk az Atyánál. Ítélet zuhan ránk s érezzük, hogy Isten haragszik bűneinkért. Senki se segíthet rajtunk, csak a magát feláldozó Krisztus, aki így kérleli értünk az Atyát: Atyám, olyan gyarló ez a bűnös ember s úgy gyötrődik nagy szorongásában. Ajándékozd őt nekem, aki eleget tettem érte. Nézd az én örökkévaló áldozatomban van a bizodalma.

De aki ettől az áldozattól valami másfelé hajlik, - az menthetetlen!

Jézus, ki étünk szenvedtél,

Hogy éljünk, halálra mentél:

Néked, néked

Szívből hálát adunk,

Holtig, holtig

Híveid maradunk.

Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.