Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el! (Zsolt 71,9)

Ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. (2Kor 4,16b)

A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kor 4,9-16 -- 1Pt 4,12-19 

Lelki útravaló a mai napra

A jó pásztor

Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő utára tértünk, de az Úr mindnyájunk vétkét őreá veté!

Ésaiás 53, 6. 

Szeretteim, ha mi magunk is tudnánk magunkat legeltetni és vezetni, eltévelyedéstől megóvni, saját érdemünkkel a bűnbocsánat kegyelmét megnyerni, ha az ördögnek ellenállhatnánk, a bűnt és halált legyőzhetnénk, akkor hazudnék a szentírás, mikor azt állítja rólunk, hogy elveszett, szétszórt, megtépett, gyámoltalan és haszontalan juhok vágyunk. Akkor arra sem volna szükség, hogy Krisztus pásztorunk legyen, aki megkeressen, összeszedjen, vezessen, gondozzon és az ördög ellen megerősítsen.

De lám, éppen az ellenkezőjét hallod. Azt, hogy elveszett bárány vagy, aki semmiképpen sem tudnál a pásztorhoz visszatalálni. Te csak ahhoz értesz, hogy vesztedbe rohanj s ha pásztorod, a Krisztus meg nem keresne, vissza nem hozna, egyenesen a farkas torkába futnál. De ő jön, keres és megtalál. Igéjével és szentségeive  visszavisz nyájához, a keresztyén egyházhoz. Érted adja életét s megtart az igaz ösvényen, hogy Többé el ne tévelyedj.

Szó sincs itt a magad erejéről, jócselekedetedről és érdemedről. A te erőd, jócselekedeted és érdemed csak arra volna jó, hogy menthetetlen veszedelembe rohanj. Csakis a KrisztuS erejéről, cselekvéséről és érdeméről van itt szó. Ő az, aki megkeres, hordoz, vezet s halálával számodra életet érdemel. Csakis az ő ereje ment meg a pusztulástól.

Ahogy mondja is János 10, 28-ban: "Soha örökké el nem vesznek és senki ki nem ragadja őket az én kezemből." Mindebben neked csak annyi részed lehet, hogy füledet hallásra nyitod, e kibeszélhetetlen ajándékot elfogadod, pásztorod hangját megismerni tanulod, követed s idegen hang után nem indulsz.

Mutass, Jézus kies földet, 

Lakásomul adj jó helyet, 

Ez életben csendességet, 

Jövendőben idvességet!

Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.