,,...Jobb adni,mint venni."Ap.csel.20:35
Uram! Az összefüggést,amelyben ezt mondod nem ismerem.Szinte a
,,véletlennek"köszönhetem a szavad megmaradását.Bizonnyára nem az
Istenhez való viszonyról mondod ezt.Ezt ösztönösen érzem.Mert az Atya előtt mindig
a legjobb:elfogadó kézzel megállni.Mit is
adhatna neki az ember?
Emberek között van érvénye e szónak.És mély
az igazsága.Az élet sokszor juttatott olyan helyzetbe,amelyben kénytelen
voltam elfogadni,amit felém nyújtott.Nem volt ez megalázó alamizsna.
Tudtam:mögötte a szeretet áll- mégis úgy átéreztem szavad igazságát.
Ha én adhattam - az öröm volt.
Nem azért,mert volt miből adnom,hanem azért,mert egy kicsit Isten kezé-
nek ,munkatársának,szeretete közvetitőjének érezhettem magam.
Uram!
Ezen a mai napon nyilván nem ok nélkül adtad útravalóul ezt az Igét.
Segits elcsöndesedő szivvel számbavenni,mit nyújthatnék mások felé.
Nem föltétlenül - és azt hiszem ,nem elsősorban - a pénzre akarod irányi-
tani figyelmemet.Van szavam,van együttérzésem,van imádságom és sok
egyéni kincsem,amiből adnom kell.
Tégy boldog adakozóvá!
(Ordass Lajos:Útravaló)
Kommentáld!