Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten! (Zak 8,23)
Tisztességesen éljetek az emberek között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. (1Pt 2,12)
A mai nap bibliai olvasmányai: ApCsel 4,23-31 -- 1Kor 12,1-11
Lelki útravaló a mai napra
A kegyelem Lelke
Én kérem az Atyát és más Vigasztalót ád néktek; hogy veletek maradjon mindörökké.
János 14. 16
A Szentlelket olyannak kell megismernünk és hinnünk, amilyennek maga mondja magát. E szerint Ő nem a harag és rettentés Lelke, hanem kegyelem és vigasztalás Lelke. Így az egész Szentháromság csupa kegyelem. A Fiú azzal vigasztal, hogy könyörög a Szentlélekért, az Atya meg azzal, hogy adja a Szentlelket, a Szentlélek pedig maga a Vigasztaló. A keresztyéneken tehát nincs harag, fenyegetés vagy rettentés, hanem csupa szívélyes szeretet s édes vigasztalás égen-földön. Miért? Hát azért - mondja Ő - mert tömlöctartótok és hóhérotok úgyis elég van, aki rettentsen és gyötörjön benneteket.
A Szentlélekről tehát azt kell tanítanunk, hogy Vigasztaló. Ez a módszere, tiszte és tulajdonsága. Önmagában való isteni lényéről ne vitatkozzunk. Istenségére nézve a Szentlélek az Atyától és Fiútól elválaszthatatlan isteni lényeg. Számunkra azonban Vigasztaló a neve. A Vigasztaló pedig az, aki a megszomorodott szívet Isten iránt megvidámítja; jókedvre derít, mert hiszen arról biztosít, hogy bűneink meg vannak bocsátva, a halál meghalt, az ég megnyílt s Isten ránkmosolyog. Aki e meghatározást jól megragadja, annak már is nyert ügye van, hiszen égen-földön csupa vigasztalással és örömmel találkozik.
Vidámítsd s biztasd lelkünket,
Te magad emeld terhünket.
Taníts buzgón imádkoznunk,
Tűrő szívvel várakoznunk;
Készíts el a kimúlásra,
És ama nagy számadásra,
Hogy jól végezvén pályánkat,
Mennyekben elvegyük pálmánkat
Irgalmazz, irgalmazz nékünk!
Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.
Kommentáld!