,,Mert szoros az a kapu és
keskeny az az út,a mely az
életre visz,és kevesen vannak,akik megtalálják azt."
Mt.7:14.
Uram! Egy bibliai verssel
előbb,ennek a képnek az
ellenoldalát mutattad be,a
tágas kapuról a széles útról
és a rajta menetelő tömegről
beszéltél.
Ez egyébként jellemző vonása
tanitásodnak.
Szabad választást adsz az embereknek.Minden ember lelkében van egy
jókora adag kényelemvágy.Ez mindig a tömeggel valő együtt menetelésre
biztatja.Kisebb felelősségnek látszik a milliókkal együtt haladni,mint
magányosan vagy kevesekkel az elhagyott tájon ösvényt vágni.
A tömeggondolkozástól elszakadni ,ezért szokatlan jellemerőt követel.
És nagyobb szellemi önállóságra van szükség másokat is arra az útra hivni
amelyet az ember-az általános véleménytől eltérően - a helyes útnak
ismert fel.
Uram!
Te a tieidet,a sokak által elhanyagolt,vagy elhagyott keskeny útra taná-
csolod.Szentlelkeddel - kérésükre - kész vagy megadni nekik a jellemerőt
is ,és a szellemi önállóságot is.És ami ennél is nagyobb kegyelem,a hit
szemének megmutatod mindkét útnak a végét.
A széles útnak a végén a ,,veszedelmet",a kárhozatot,a keskeny út végén
az ,,életet" - Magadat.
Te ezt az utat jártad.Hadd legyen ez az én utam is.
(Ordass Lajos:Útravaló) 
Kommentáld!