A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog. (Ézs 9,1)
Egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. (Ef 5,8)
A mai nap bibliai olvasmányai: Lk 23,6-12 -- Jer 3,21-4,4
Lelki útravaló a mai napra
Semmi vagyok.
Ne hagyj el, Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem.
38. zsoltár 22.
Árva vagyok - mindenki elhagyottja és megvetettje; ezért ne hagyj el, Uram, hanem vedd fel kegyesen ügyemet. Isten a semmiből teremti a valamit, aki tehát még nem semmi, azzal az Isten semmit sem kezdhet.
Az ember viszont csak valamiből tud csinálni egy másik valamit. Ez azonban hiábavaló, haszontalan művelet.
Ezért van az, hogy Isten csak az elhagyottat veszi fel; csak a beteget gyógyítja meg; csak a vakot teszi látóvá; csak a halottat eleveníti meg; csak a bűnöst igazítja meg; csak a balgát teszi bölccsé. Egy szóval: nem könyörül máson, csak a nyomorulton s nem kegyelmez másnak, csak az elítéltnek.
Éppen ezért a fennhéjázó "szent", az elbizakodott "bölcs" és az önerejéből "megigazult hivő" nem alkalmas anyag Isten számára és nem mehet rajta végbe Isten teremtő csodaműve.
Hanem az ilyen benne marad tulajdon cselekedeteiben s csinál magából mesterséges, hamis, festett, látszat-szentet, azaz - képmutatót.
Mentsd meg a kevélységtől,
Elbízott önhittségtől,
Uram, híveidet;
Ints, hogy sokkal tartozunk,
Méltatlan szolgák vagyunk:
Oh adj alázatos szívet.
Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.
Kommentáld!