Így szól az Úr: Szeretetet kívánok, és nem áldozatot, Isten ismeretét, és nem égőáldozatokat. (Hós 6,6)

Ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő és véres áldozatnál. (Mk 12,33)

A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 6,25-34 -- 1Pt 5,5-11 -- Zsolt 139

Az ünnep igéi

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Lekció: Mt 6,24-34, Gal 5,25-6,10

Igehirdetési ige: Péld 16,1-9

Lelki útravaló a mai napra

SZENTHÁROMSÁG UTÁNI TIZENÖTÖDIK HÉT

MINDEN GONDOTOKAT ŐREÁ VESSÉTEK!

Máté 6, 24-34.

Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem a csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?

Máté 6, 26. 

Krisztus Urunk példát állít elénk, hogy azon tanuljunk aggodalmaskodás nélkül bízni Istenben.

Mert hiszen a madárkák megszégyenítésünkre röpködnek szemünk előtt, hogy kalap-levéve kelljen mondanunk: Kedves doktor úr! be kell vallanom, hogy te többet tudsz, mint én.

Gond nélkül alszod át kis fészkedben az éjszakát. Reggel újra felkelsz s boldogan örvendezel jódolgodban. Rátelepszel egy kis virágra s dicséretet énekelve adsz hálát Istennek. Azután élelmed után látsz s meg is találod. Szégyen rám, vén bolondra, hogy nem ugyanezt teszem, holott annyi okom volna rá.

Ha a madár le tudja tenni a gondját s úgy viselkedik, mint egy eleven szent, holott se szán tóföldje, se pajtája, se pénztára, se pincéje s jókedvű énekkel dicséri az Urat, mert tudja, hogy van Valakije, aki gondját viseli, - a mi mennyei Atyánk, mért nem teszünk ugyanígy mi is, kiknek pedig az a kiváltságunk, hogy dolgozhatunk, földet művelhetünk, takarhatunk, szükségletünkre tartalékolhatunk!

Mégse tudjuk levetni szégyenletes gondjainkat!

Mit búsulsz, szegény, élted felől, 

Mikép kelljen azt táplálnod! 

Aki teremtett jókedvéből,

Attól csak jót lehet várnod.

A minden kegyelemnek Atyja, 

Áldásit bőven osztogatja: 

Légy csendes szívvel!

Lelki útravalónk Luther: Jer, Örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.