1. És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt, 

  2. És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem. 

  3. És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani őket. 

  4. Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott: 

  5. Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén. 

6. A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik, 

  7. Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra. 

  8. A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra. 

  9. Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban! 

  10. És a mikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez? 

  11. A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.

Máté evangéliuma 21. rész 1-11. vers

I. Virágvasárnapi történet: Jézus bevonult Jeruzsálembe.

A Mester elküldte tanítványait, akik engedelmeskedtek Neki.

A tanítványság egyik kulcskérdése: Engedelmeskedsz-e Jézusnak?

Ők elmentek, nem kérdeztek semmit, hanem úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik.

Te engedelmeskedsz Jézusnak?

Jézus a fővárosba ment, de nem egyedül. Egy nagyobb csoport kísérte Őt el, akik magasztalták őt, a szent Iratokból idéztek jól ismert sorokat. Pálmaágakat, ruhadarabokat terítettek elé, királyoknak járó tisztelettel fogadták. Imádták Őt, Dávid Fiát, és Messiásként üdvözölték. Követték Jézust, mert látták a csodáit.

Azonban mindannak ellenére, hogy Jézust királyi tisztelettel illették, ő mégis távol akart maradni a kor messiási elképzeléseitől. Ő nem harcos uralkodóként érkezett, Ő a békesség fejedelme. Az Ő fegyvere a szelídség. Ő nem a politikai rabságból, hanem a bűn fogságából való szabadítást hozta el népe, a Benne hívők számára. 

 II. Virágvasárnapi kérdés: „Ki ez?”

Jeruzsálem lakóinak többsége csak nézett: ki az, akit imádnak, mire való ez a nagy „felhajtás”. Az egész város megrendült, felbolydult. 
Jézus királyként vonult be Jeruzsálembe, de Ő nem e világból való volt, ahogyan országa sem „e világból való”, bár már itt e világban is megnyilvánult isteni hatalma a messiási jelek által.

„Ki ez?” – hangzott a kérdés akkor és ott a jeruzsálemi sokadalomban. Most felénk is hangzik ez a kérdés. Amíg nem tudjuk megválaszolni, addig nincs értelme a Húsvétnak, addig nincs szabadulásunk, elveszettek vagyunk.

Kicsoda számunkra Jézus?

El tudjuk-e hinni, hogy ő a mi Messiásunk, aki hív, vár, megszabadít, megbocsát, aki soha nem hagy el, aki soha nem mondja ki: elég volt, aki soha nem fordul el tőlünk!

III. Virágvasárnapi válasz: „Ő Jézus – a Szabadító.”

Abban az időben élünk, amelyről a próféták jövendöltek:

„Ne félj Sion…Veled van Istened, az Úr, aki diadalt arat.”  Évről évre elhangzik ez a történet, azonban a kérdés nem változik a mi számunkra sem. „Ki ez?” - és mi kik vagyunk?

Jézus a földi élete során több jelet is adott: betegeket gyógyított, csodákat tett, szíveket vígasztalt. Húsvétkor legyőzte a legnagyobb ellenséget is, a halált, megszabadított minket a bűn fogságából, az örök kárhozatból.

Virágvasárnap Jézus megmutatta, hogy ki Ő, de népe fiai elfordultak tőle. Mi ne tegyünk így! Engedjük be Őt az életünkbe, hogy Ő vigyázzon ránk, éljünk Vele lelki közösségben! Ha megtapasztaltuk már, milyen érzés Vele együtt lenni, akkor ne eltávolodjunk el Tőle! A virágvasárnapi kérdés fényében, mindenki a maga csendességében imádkozzon: adjon hálát Jézusnak az élete áldásaiért, s hívja Őt segítségül, hogy megtapasztalhassa Jézus Krisztus megbocsátó, szabadító, segítő, vigasztaló, útmutató szeretetét!

Legyen hitvallásunk: Jézus Krisztus, Isten Fia, a Szabadító!