|
Zoboralja életében 2008. augusztus utolsó
napja igen fontos dátum, történelmi esemény. A mintegy tucatnyi településből
álló többé-kevésbé magyar lakosú felvidéki nyelvszigetet a rendezvény
kezdeményező szervezője, Balkó Gábor így mutatja be: „A Kárpát-medence nyugati
felében a zoboraljai magyarok alkotják a legészakibb még összefüggőnek mondható
magyar csoportot. A Zoboraljaként ismert nyelvsziget a Nyitrától északkeletre
húzódó Tribecs-hegység déli nyúlványainál, a Zobor és a Zsibrice közötti
hegylánc és a Piliske két oldalán meghúzódó 13 falut foglalja magában.
Mindegyik zoboralji község Árpád-kori település.
A honfoglalás után székely
gyepűőrök vigyázták a határt, ezért a zoboralji magyarokat többen székely
eredetűnek tartják.
A hegylánc és a Nyitra folyóhoz viszonyított
fekvésük alapján 3 kisebb területi egységbe sorolhatók. A hegység déli oldalán
vannak a hegyaljai falvak: Gerencsér (Nitrianske Hrnčiarovce), Csitár (Dolné
Štitáre), Pográny (Pohranice), Alsóbodok (Dolné Obdokovce), Nyitrageszte
(Host’ová), Kolon (Kolíňany), Zsére (Žirany), Gímes (Jelenec) és Lédec (Ladice)
– az utóbbi 1998-tól az aranyosmaróti járáshoz tartozik egyedüli magyarlakta
faluként.
A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegi Menyhe
(Podhorany-Mechenice) és Béd (Bádice), a Nyitra folyón túl a vízmegi Egerszeg
(Jelšovce) és Vicsápapáti (Výčapy-Opatovce) falvak találhatók.”
Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a vidék
felbecsülhetetlen néprajzi értékkel bír, és több mint száz éve Bartók Béla és
Kodály Zoltán itt kezdte meg gyűjtőmunkáját, láthatjuk, igen jelentős néprajzi-
és zenei tájegységről van szó. Sajnos a politikai fordulatot követően a
reményeket itt is a kiábrándulás követte, mint általában szerte a
Kárpát-medence magyarlakta vidékein a hivatalos, de méltatlan képviselők miatt.
Elszomorító tény, hogy ez a régió is azok közzé tartozik, ahol a kiábrándulást
a félelem váltotta fel a magyarok körében, hisz e tájon történt meg a médiából
jól ismert Malina Henvig ügy, amely nemcsak Szlovákia, de az Unió szégyene is.
|
Kommentáld!