Túrmezei Erzsébet:Újévi kérés

„Isten erejével a mázsás teher könnyű,
mint a szalmaszál – nélküle mázsás
súly a szalmaszál is.”
/Luther/

Láttam, Uram!
Egyik béna volt, a másik aszott, sárga…
vagy nem volt lába…
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek Nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket,
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.

És láttam szalmaszál alatt roskadókat.
Mert mázsás teher
könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.
De nélküled
a szalmaszál is mázsás súly lehet.

Új évbe indulok,
és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom: utam már kijelölted.
Mint bízó gyermek, járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.

Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat –
segíts úgy vinni mázsás terhemet
a Te erőddel – mint a szalmaszálat!

ÚJÉVI KÉRÉS.jpg2.jpg

ÚJÉVI KÉRÉS.jpg

Újévi köszöntő.jpg

Válasz

Reménysugár

Reménysugár hatja át újév hajnalát,
szívekbe hullatja mennyei harmatát.
Ébredj fel ki alszol, táruljon lelked,
hit világossága ragyogjon fel benned!

Kihunyni ne engedd sohasem a lángját,
mécsesét éberen olajával tápláld!
Ellenszél, ha támad, megtöri erejét
a fényben lobogó, mély, isteni rejtély.

Schvalm Rózsa

(2015-01-02)

B.U.É.K..jpg31.jpg

Válasz

ÚJ ÉV MARGÓJÁRA

Új év küszöbét léptük át.
Nyomunkban egy megálmodott világ
szórja megannyi
reménysugarát;

tüzet merít a múlt lángjából,
a régiek, jobbak emlékiratából.
Meríti, meríti s egyszercsak valami
megállásra kényszeríti.

Hol itt az új, a megtapasztalt, égi?

Elég volt már
a szépszólamú imák üressége
s a magamutogatás
áporodott levegője.

Ma újat kezdhetsz
– mondja a Kegyelem –
S én magamhoz vonlak,
gyermekem.

Naggyá akarsz lenni?
Légy kicsiny, és azzá válsz,
nem önerőből, sem sorshozta
szerencse folytán.

Maga a Király
nyújtja ki kardját
s felken téged,
mint szolgáját.

Szolgává? Hát nem lovaggá?
Én akár vezetném a zenekarát,
harcba szállnék tűzön-vizen át.
Szolgává? Hát nem lovaggá?

Szolgává. Nem lovaggá.
Ma újat kezdhetsz, gyermekem,
S magamhoz vonlak, én,
a Kegyelem.ÁMEN

Boldog új évet.jpg

Válasz

ÚJÉVI KÖNYÖRGÉS

„Nem vagy enyém, míg a magadé vagy!”
(Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen)

Kedves Istenem!
Egyszer azt mondtad nekem,
ha nem magamnak élek,
a Tiéd lehetek!

Ez üzeneted meghallván,
örvendeztem. Talán új élet köszönt rám!
Azóta sok év eltelt már…
az újélet-remény
megfakult, oly halovány…!
Netán már nem is vársz rám?

Nem sokat éltem még,
mégis rémálom az életem már rég.
Kételkedem, hogy megtörténhet, mégis várom,
hogy véget érhessen e rossz álom.

Magamtól felébredni képtelen vagyok,
de tovább álmodni már nem akarok!
Ezért kérlek, nyisd föl Te a szemem,
Láthatod, hogy én nem tehetem.

Segíts meglátnom Téged,
hogy e szörnyűvé lett
élet
sötétjében, látva lássam Fényed!

Itt állok ismét egy új év kezdetén,
s kérve kérlek, hadd legyek Tiéd!
Adj új szívet, lelket, gondolatokat,
tégy bármit, csak megláthassalak!

Turcsányi Tünde

Újévi köszöntő.jpg

Válasz

Túrmezei Erzsébet:

ÚJÉVI KÉRÉS

Lelkem egy kérés tölti be mostan:
Add Uram, hogy a jövő napokban
legyen majd időm… a Te számodra,
és legyen időm – magamnak – másnak,
mindig azoknak, akik az úton
énvelem járnak.

A te számodra? – Nem kérem így, nem.
Hagyd szomjú kelyhem beléd merítenem
Te örök forrás: Ajándékozz meg
Te engem egy mély leheletével
Szentséggel teljes örök idődnek.

Lecsendesülve, beléd merülve
magam számára is jut idő majd:
kicsit megállni,
magamba szállni,
kézösszetenni, gyűjteni, venni,
mélyebbre jutni, csendben is lenni.
Akkor, csak akkor leszek majd gazdag!
Tékozló kézzel lesz amit adjak!
Másoknak áldás így lehet utam.
Így kéred időt új évre, Uram.
ÁMEN

Boldog új évet.jpg

Válasz

ÚJÉVI BÍZTATÁS

Igen, évek telnek,
s hordoz hű karom.
Hálaének zenghet
mindig ajkadon.

Atyád őriz téged.
Rá vesd terhedet!
Ősz fejjel úgy élhetsz,
mint a gyermekek.

Amit megígértem,
mind beváltom én.
Nyugodj békességben
Atyád hű szívén!

Hordozlak, segítlek,
védelek, ha kell.
Kérő, bízó szívet
sose hagytam el.

Őseidnek útja
vallást téve szól,
énekel a múltnak
nagy csodáiról.

Eddig eltelt évek
hangja zengi most:
Mindig őrzött, védett
a Csodálatos.

Bízzál: Nálam mindig
vár az irgalom.
Ezután, mint mindig,
hordoz hű karom.

Jocken Klepper után németből
Túrmezei Erzsébet

BÉKÉS ,BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK.

Buék.jpg

Válasz

Wass Albert:

ÚJÉV

Két gyerekszem kerekre nyitva
kitekintett egy reggelen:
káprázva hívta kint az Újév:
„gyere velem ma gyermekem.”


A vágy fogott. Kis bunda, sapka,
ajtó kinyílt: röpült a szán,
tündérországba vitt az Újév
egy csillagszóró délután.


Hanem azóta mintha mindent
rossz szellem varázsa verne:
a tündérálmok megfakultak,
szegény Újév is vénül egyre.


Ma is eljött. Jaj, nagyon vén lett …
régi arcát már nem lelem.
Kolduskézzel jött öregasszony:
úgyis tudom mit hoz nekem.


Úgyis tudom: más lettem én is,
a bánat más, és más a nóta.
Kéregető, vén, rongyos Újév
csak sírva jár egy idő óta.

Bort ,Búzát.jpg

Válasz

AZ ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN

Az új év kapujában állva
Töprengtem, hogy mi van belül,
S lelkem valót példázó tarka álma
Ím ezt adá jelül:

Láttam emberroskasztó szörnyű terhet,
Hogy bírom el? - mázsás nehéz.
De íme felkapá, mint könnyű pelyhet
Egy átfúrt drága kéz.

Hallottam hangját zúgó zivatarnak,
- Lesújt a vész, irtózta tó!
De ím, véget vetett a vad viharnak,
Egy csendes, tiszta szó.

Aztán eltévelyítő, sűrű éj lett,
- Uram, elveszteni mért akarsz? -
De íme kedvesen utamra fénylett
Egy drága, nyájas arc.

Jézus, tudom, valót mond lelkem álma,
Velem arcod, kezed, igéd;
El kishitűség! - Bátran lépem át ma
Az új év küszöbét.Ámen
/Varga Tamás/

Köszönöm neked Istenem -új év.jpg

Válasz

Páskúlyné Kovács Erzsébet:

MOST TÉL VAN

Óh, alig-alig tudom, most
rendezni bennem a gondolatot.
Át surran lelkemen a tavaszi fény,
a pipacs a búzatábla tenyerén.
Majd az őszben a fák, a gyümölcs,
egy pillanat alatt minden testet ölt.
Az egész bennem van,
,minden rügy, virág,
minden lepke, ami virágra szállt.
Minden esőcsepp, minden napsugár
a nyári éjben zümmögő bogár,
s a fák alatt a sárgult levél,
jelezve, hogy közel van a tél.
- Már itt is van.
Lábam havat tapos.
A fák, mint szigorú, fehér piramisok
szikráznak szemeim verő tükrén,
s láthatatlan páncélt csavarnak körém
hidegből, mert mindig hideg a tél
- De már kezdek is megnyugodni én.
S a felbolydult gondolat helyére talál:
most tél van, elmúlik az ősz , a nyár.

Elmúlt egy év, búcsúzni kell megint .
Nem történt más-, s ez nyugalomra int.
Nem történt más, s a művelt fegyelem
azt diktálja, hogy bennem rend legyen.,
- Új év érkezik, hozza az idő.
Milyen lesz a vendég, az érkező?
Mindegy, csak bennem legyen rend,
hit és szeretet.
Akkor nem omlanak rám
a gondhegyek.,
- Mert vigyáz rám Istenem
és mindent helyre tesz.
ÁMEN

A homokóra üzenete.jpg

Válasz

Surján Jenőné:

ÉV VÉGÉN

Remegve, de hálás szívvel állok meg Előtted, Istenem.
Ez esztendőnek napjait előre nem tudtam, de már ismerem.
Voltak nehéz órák, küzdelmek, bánatok,,,
Szereteted, jóságod megtartott és még itt vagyok.
Kifejezni szóval azt nem lehet,
Hogy milyen nagyon szeretsz Te engemet!
Nem szolgáltam rá semmi szépre.jóra,
És még nem állt meg a mutató, tovább megy az óra!
Tudom, drága Jézus, hogy még célod van velem,
Hiába tátong előttem a sötét, mély verem.
Mindig úgy lesz minden, ahogy Te akarod,
Minden nap érzem, átölel szent karod.
Drága véred megmossa szívemet, lelkemet,
Irgalmad, kegyelmed eltörli vétkemet.
Te tudod azt is, mikor dobban utolsót a szívem,
De míg élek, ezt a szivet mindig Hozzád viszem!
Nem tudom, ez új esztendő mit tartogat nekem,
Azt tudom: nem hagysz magamra, drága, jó Istenem!
ÁMEN

Mérlegen.jpg

Válasz