A szabolcsi zsinatnak (1092) is emléket állító millenniumi emlékmű (1897)

5 méter magas, sóskúti kõbõl Gerenday mûtermében készült.

A fõlapon cararrai márvány lemezre a ezek szavak vannak vésve:

"A honfoglalás pihenlőye, 1092-ben országgyűlési székhelye volt a magyaroknak a vár".

A hátsó lapon: "Szabolcs honfoglaló vezér és szentnek nevezett László király emlékéül emelte Szabolcs vármegye közönsége".

A jobb oldalon: "Elmúlt egy ezer év, annak állj mint õre, és légy buzdító jel a munkás jövõre".

A bal oldalon: "Hirdesd míg a világ, hirdesd míg napja tart, hogy helyén találja harcz s munka a magyart".

Szabolcsi zsinat résztvevői a fontos tanácskozás tiszteletére újonnan helyreállított esperesi templom felszentelésén vettek részt.

Történt ugyanis, hogy az előző évben kunok törtek az országra.
A Havasalföld irányából érkező seregeik Kapolcs vezetésével Erdélyen keresztül Biharig jutottak, majd a Nyírséget is feldúlva Tokajnál keltek át a Tiszán. Innen a Tisza mentén, a Duna–Tisza közét pusztítva Becséig hatoltak. László király a horvátországi hadjáratból visszatérve a Temes folyó közelében ütközött meg a kunokkal és aratott győzelmet felettük.

Elképzelhető, hogy az 1091-es kun betörés során a vármegye székhelye, Szabolcs templomai súlyos kárt szenvedtek, s az újraszentelésük okot adhatott a zsinat ide szervezésé.

Ugyanebben az évben, 1092-ben László király hadat indított Halics ellen. Lehetséges, hogy itt, Szabolcsban volt a hadak gyülekezőhelye is, ahol a királlyal tartó előkelők már korábban – a zsinatra – összesereglettek.

Mindenesetre a hagyományosan 42 részre tagolt törvénykönyv – zsinati jellegével összhangban – a magyar egyház belső reformjairól ad számot:

intézkedik a papok nősülésének tilalmáról, illetve ideiglenes engedélyezéséről, az idegenből jött egyháziak és az apátok kötelességeiről, az egyházi igazságszolgáltatásról, az egyházi javakról, az egyház részére szedendő tizedről, a vasárnap megünnepléséről, az utazás közbeni mise tartásáról. Elrendelték boldog István király és Gellért vértanú vigíliájának megünneplését, valamint háromnapi böjt tartását Szent Márton és Szent Péter ünnepe előtt. Az egyház saját védőszentje és felszentelése napjának megünneplésén túl a már felsoroltak mellett 26 ünnep, többnek vigíliával közös megtartásáról határoztak.