Aranyosi Ervin: Bolondok szilvesztere
Végetért az óév, eljött a szilveszter.
Ilyenkor sok ember nem csak múltat veszt el,
hanem az eszét is rögtön sutba dobja,
süvít trombitája, tamtamot ver dobja.
Mintha kifordulna a világ magából
és csak őrültekből állna igazából.
Mintha most nyílna meg az őrültek háza,
utcára tódul lám, az agyak csontváza.
Vajon hol bújt eddig a sok részeg állat,
aki petárdázva, őrjöngve piálgat?
Hogyan kéne őket oda vissza vinni,
vagy egy kis szigetre, hol nem tudnak inni!
Mert, ha rajtuk múlna, itt háború dúlna,
sarkából a világ végleg kifordulna,
menekülne tőle minden ember, s állat,
s akikre tartozna, azok vonnak vállat.
Mert azon a szinten lézeng az elméjük,
meg – persze – petárdát sem dobnak feléjük.
Hát hadd robbantgasson a sok agyi sérült,
a sok robbanószer pont miattuk készült.
Na meg jó üzlet is, és nem maradandó,
s legközelebb újat vesz majd a halandó.
Jó, hogy csak az ünnep ad törvényes okot,
és nem egész évre írták át a jogot.
Egész évben dúlna, rombolna sok részeg,
hangorkánként csapna le ránk az enyészet.
Kutyák és a macskák sírva menekülnek,
mikor az emberek az új évnek “őrülnek”.
Amikor megnyílik a Föld diliháza,
talán a jó Isten is az öklét rázza!
Kevés itt a mosoly, a vidámság látszat,
kábszeressel telnek sorban a kórházak.
Betegeknek nem jut mentő, ami mentsen,
a rendőr sem siet, hogy rendet teremtsen!
Bábeli zűrzavar, s nem hallod a hangod,
boldogan kihagynád e sekély kalandot!
De mert ez a “szokás”, s törvénnyé lett téve,
s jó példát mutatnak neked a tévében,
mész a majmok után, ki ne lógj a sorból,
robbantgatni illik, csak amolyan sportból.
Lám, az igaz lelkek, kik szívből szeretnek,
a petárdák elől életeket mentnek.
Nekik a szilveszter nem örömet okoz,
szerető szívükben csak aggódást fokoz.
Kívánom az éved, legyen persze boldog,
de ne csatazajban élvezzük a dolgot,
a mosoly ragyogjon minden kedves arcról,
de mondj le italról és petárda harcról!
Aranyosi Ervin © 2017-12-30.
Kommentáld!