Te kedves fiatal, ne bántsd az öreget,
Aki születésed óta fogta a kezedet.
Vigyázott a te szép életedre,
Jobban, mint a szeme fényére.
Ő is volt olyan szép, fiatal mint te vagy
Ő is elbírta a terhelt kosarakat.
Ő már dolgozott éppen eleget,
Hogy megöregedett, Isten akarta ezt.
Ő adta neki ezt a sok szép évet,
Ami már eljárt a feje felett.
Kedves fiatal, tiszteld Isten akaratát
Ne mérjél az öregnek keserű pohárt.
Mert ha megéred, azt kaphatod vissza,
Amit te most mérsz az öreg poharába.
Adjál inkább szeretet, add mig van kinek,
Mert utána hiába hullatod fájó könnyedet.
Hiába zokogol, nem hallja meg senki,
Te kedves fiatal, szeretsd az öreget!
Mikor megéhezel, a kenyeret kezedbe veszed,
Az első karéj kenyér, az öreget illeti.
Ő adta kölcsön,mikor gyermek voltál,
Most add meg hát neki,hogy ne tartozzál!
A második karéj kenyeret jaj, meg ne edd,
Add kölcsön a te gyermekednek.
Mert ha eljön a te öreg napjaid neked,
Legyen mit megadni a te gyermekednek.
A harmadik karéj kenyér lehet csak a tied.
Amit jó étvággyal csak így eheted meg,
Így élhetel, igaz, tiszta szívvel.
A lelkiismereted így nem feketedik el,
Így lehet életed igazi és szép.
Ami hidd el, öreg és gyermek nélkül,semmit sem ér.
Fogjad hát mindkettőjük kezét, hogy boldog legyél.
Kommentáld!