A karmesternek: Dávid zsoltára.
Várva vártam az URat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.
Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.
Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az URat, és bíznak benne.
Boldog ember az, aki az ÚRba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.
URam, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, amit fel tudnék sorolni.
Véresáldozatban és ételáldozatban nem telik kedved: nyitott fület adtál nekem. Égőáldozatot és vétekáldozatot nem kívánsz.
Akkor így szóltam: Íme, megjelentem, a könyvtekercsben írva van rólam.
Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van.
Hirdetem igazságodat a nagy gyülekezetben, és nem zárom be számat, jól tudod, URam!
Igazságodat nem rejtegetem szívem mélyén, hanem beszélek hűségedről és szabadításodról. Nem titkolom el szeretetedet és hűségedet a nagy gyülekezet előtt.

Zsolt 40,1-11.

IDŐT ÁLDOZNI

Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk! (Zsolt 40,6)

Nemrégiben a zord idő gátat szabott kinti tevékenységeimnek, ezért a ritkán használt futópadon edzettem. Közben klasszikus zenét hallgattam. Az egyik darab, az "Egyperces keringő" - egy jó kis ritmikus darab - gyorsabb mozgásra késztetett. Néhány percig bírtam a tempót, de testem ellenállt ennek az igénybevételnek. Kénytelen voltam visszalassulni egy kezelhető, tartható tempóra.
Hasonlóképpen, néha elfogadunk új kihívásokat, feladatokat, melyeknek aztán nem tudunk megfelelni. Így a feladatot nem tudjuk alaposan vagy elég hatékonyan elvégezni.
Isten Jeremiásnak azt mondta: "Mert én tudom, mi a tervem veletek: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. (Jer 29,11) Ugyanakkor gyakran felmerül bennem: Hogyan ismerhetők meg Isten számunkra kigondolt tervei? Időt szánva az igeolvasásra, elmélkedésre az olvasottakon, imádságra, megtanulhatunk benne bízni. Számomra egy dicsérő ének első sora jó emlékeztető, hogyan kerüljünk Istenhez közel: "Szánj időt a megszentelődésre, beszélj gyakran az Úrhoz". (William D. Longstaff, kb. 1882)

Imádság: Istenünk, bocsáss meg, amikor nem sikerül bevonni téged a mindennapjainkba. Ismerni akarjuk akaratodat, és követni téged, bárhová vezetsz. Ámen.

Isten tudja, mire van szükségünk. Figyelünk rá?
Walter N. Maris (Missouri, USA)