Dávidé. Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék?
Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.
Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.
Egy dolgot kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és gyönyörködhessem templomában.
Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.
Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az ÚR sátrában, és éneket zengek az ÚRnak.

Zsolt 27,1-6.

ÉDES ÁLMOK

Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem. (Zsolt 27,5)

Egy olyan időszakban, amikor nagyon elveszettnek éreztem magam, és elborított a félelem, volt egy álmom, amely békességgel és reménységgel töltötte meg a szívemet. Ebben az álomban újra kisgyermek voltam, teljesen egyedül. Egy erős férfi a közelben egy régi elhagyatott kutat javított. Felemelt és felültetett egy fal tetejére, ahonnan jobban láthattam, hogy mit csinál. Biztonságban éreztem magam mellette. Azt mondta, hogy igyak friss vizet a kútból. Azt mondta, hogy ez a legtisztább víz, amit valaha is ízleltem.
A Bibliában találunk történeteket arról, hogy Isten az álmukban beszél emberekhez. (1Móz 37 és 40; Mt 1 és 2.) Miután napokig gondolkodtam ezen, arra a meggyőződésre jutottam, hogy Isten szólt hozzám ebben a csodálatos, furcsa álomban.
Az álmom segített meglátni azt, hogy Isten szeret engem és mindig gondomat viseli. Mély depresszióm lassan elszállt a szívemről és az elmémről, ahogyan mindennap tudatosan bízni kezdtem Mennyei Atyámban. Tudom, hogy Isten továbbra is felemel, magas helyre állít biztonságban, és élő vízzel frissít fel.

Imádság: Örökké szerető Istenem, köszönöm neked a pihentető, békés alvást. Ámen.

Isten táplál engem, ebben bízhatok.
Nancy J. Stauffer (Georgia, USA)