Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem?
Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz, még a föld mélyéből is újra fölhozol engem.
Igen naggyá teszel, hozzám fordulsz, és megvigasztalsz.
Zsolt 71,19-21.
ERŐSEBBEN ÁLLVA
Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz, még a föld mélyéből is újra fölhozol engem. (Zsolt 71,20)
Ahogy kikukkantottam a kertünkre néző ablakon, megbabonázott a fűre és virágokra patakokban ömlő eső. A vastagabb, erősebb levelek ellenálltak az esőcseppeknek.
De a finom virágok rázkódtak, és úgy látszott, hogy harcolnak az esőcseppekkel, amelyek megütik a szirmaikat. Lekonyult a száruk a kitartó esőtől.
Amikor elállt az eső, kisütött a nap, és a melegben elpárolgott a nedvesség. A finom virágok lerázták, ami eddig rájuk nehezedett, felegyenesedtek, és szebben álltak, mint az eső előtt.
Mindannyian átéljük az élet viharait.
Néha erősek vagyunk a próbák között, máskor gyengének érezzük magunkat az élet leckéinek súlya alatt.
Isten mindig tudja, hogy mikor bizonytalanodunk el, és mikor van szükségünk az ő isteni erejére. Megmutathatjuk ugyanezt a kedvességet másoknak.
Bár sokszor nem tudjuk, milyen mértékű a másik gondja, mindig bátorítást nyújthatunk. Felkínálhatjuk a szeretetteljes támogatást, és segíthetünk másoknak, hogy erősebbé váljanak a vihar után.
Imádság: Mennyei Atyánk, segíts, hogy azzal az erővel vigasztaljunk másokat, amit tőled kapunk. Ámen.
Mire hív Isten, kit vigasztaljak ma?
Rita J. Flower-Opdycke (Florida, USA)
Kommentáld!