Az ősz ember előtt kelj fel, és becsüld meg az öreg embert. És félj a te Istenedtől! Én vagyok az ÚR! Ha jövevény tartózkodik nálatok az országban, ne legyetek hozzá kegyetlenek!
Olyan legyen a köztetek tartózkodó jövevény, mint a közületek való bennszülött!
Szeressétek, mint magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptomban. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek!
Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben, sem a hosszmértékek, súlymértékek és űrmértékek használatában.
Igaz mérlegetek, igaz súlyotok, igaz vékátok és igaz mérőedényetek legyen.
Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről! Őrizzétek meg azért minden rendelkezésemet, minden döntésemet, és teljesítsétek azokat! Én vagyok az ÚR!

3Móz 19,32-37.

JÖVEVÉNYEK BEFOGADÁSA

"...jövevény voltam, és befogadtatok." (Mt 25,35)

Amikor végigsétálok városunk utcáin, látom, hogy sok bevándorló érkezett mostanában az Egyesült Királyságba. Nem jól beszélik a nyelvünket, megvannak a saját szokásaik. Sok helybéli azt kérdezi, miért vannak itt ezek az emberek? Miért nem tudnak a saját országaikban maradni?
Barátom, aki misszionárius volt egy olyan országban, ahol tilos volt hirdetni az evangéliumot, azt javasolta, hogy jelenlétüket Isten adta lehetőségnek lássuk, barátkozzunk velük, és vezessük őket a Krisztusban való hitre.
Izrael népe parancsot kapott, hogy úgy bánjanak a köztük élő jövevénnyel, mint aki közöttük született.
És mi a helyzet velünk? Jézus kisgyerekként menekült volt Egyiptomban. Vajon befogadtuk volna az ő családját?
Gyülekezetünkben heti rendszerességgel néhány éve angolórákat tartunk.
Sokan azóta is járnak, és kapcsolatok épültek. Új emberek jönnek a gyülekezeti alkalmakra, és néhányan Krisztus-hitre jutottak.
Amikor engedelmeskedünk az Úrnak, be tudjuk fogadni a jövevényt, ahogy mi is szeretnénk, hogy bennünket befogadjanak.

Imádság: Drága Urunk! Nyisd meg a szívünket, hogy befogadjuk a köztünk élő jövevényeket! Ámen.

Kit tudnék ma befogadni Krisztus nevében?
Marion Turnbull (Liverpool, Anglia)