Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék?
Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.
Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.
Egy dolgot kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és gyönyörködhessem templomában.
Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.
Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az ÚR sátrában, és éneket zengek az ÚRnak.
Halld meg, URam, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg!
Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, URam!
Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!
Ha apám, anyám elhagyna is, az ÚR magához fogad engem.
URam, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!
Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.
De én hiszem, hogy még meglátom az ÚR jóságát az élők földjén.
Reménykedj az ÚRban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az ÚRban!

Zsolt 27.

ISTENRE VÁRVA
Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban! (Zsolt 27,14)

A 27. zsoltár feltételezett szerzője, Dávid ellenségei az életére törtek, de ő azt hirdette, hogy az Úr az ő világossága, megváltása és erőssége. Nekem ugyan nincsenek ellenségeim, akik életemre törnének, de félek a tomboló vihartól, egy kényelmetlen helyzettől vagy egy rémisztő orvosi diagnózistól.
Szeretném, ha egy kihívással szembenézve ez jutna először eszembe: "Légy erős... várj az Úrra!" Az én reakcióim azonban általában ezek: összeszűkült gyomor, cikázó és aggodalmaskodó gondolatok a fejemben. Félek. Ilyenkor segít, ha személyessé teszem a zsoltárt a "kitől félnék" kifejezést, "mitől félnék"-re cserélve. Elkezdek emlékezni arra, hogy nem vagyok egyedül. Már tudok "az Úrra várni".
Még ha gyenge vagyok is "életemnek ereje az Úr" (Zsolt 27,1). Bátorságot nyerhetek. Bár nem érzem erősnek magam, de tudom, hogy az Úr velem van.
Ahogy visszatekintek az életemre, Isten erejét és szeretetét tapasztalom meg a többi ember kezei, szavai és imádságai által. Isten megérti, min megyünk keresztül. Még amikor képtelenek vagyunk többet kimondani, mint "az Úr az én erősségem", emlékezhetünk arra, hogy Isten szeretete kíséri életünket.

Imádság: Drága Urunk, hálát adunk neked, hogy életünk ereje vagy, és hogy nincs mitől félnünk. Ámen.

Ma emlékezni fogok arra, hogy az Úr az én erősségem.
Dot French (New Jersey, USA)