Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. Megalkotta Isten a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját.
És látta Isten, hogy ez jó.
Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.
Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!
Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek.
Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.

1Móz 1,24-31.

TEREMTŐ SZERETET
Örök szeretettel szerettelek. (Jer 31,3)

30. házassági évfordulónkat ünnepeltük szeretteinkkel a Velencei tónál. A hatalmas nyüzsgés után egyedül maradtam kéthónapos unokámmal az udvaron, aki fél órán belül elaludt a kezemben.
Mivel már senki sem volt ott, fél kézzel óvatosan próbáltam egy napozó ágyon a "legjobb" alvóhelyet elkészíteni neki. Ne fújja a szél, ne süssön rá a nap, és ne másszon fel a bogár.
Talán egy kicsit eltúloztam a dolgot, aztán mellé ültem, és néztem. Nem mertem elmenni, sőt olvasni sem, mert akkor nem látom, ha odaér egy hangya, vagy arrébb megy az árnyék.
Azután eszembe jutott, nem voltunk még itt a földön, mikor Isten mindent átgondolt, megteremtett, hogy nekünk, embereknek, mire itt leszünk, jó legyen, s örökre vigyázhasson ránk.
Ritkán állunk meg, és gondoljuk ezt végig, ritkán mondjuk Istennek: "Kezed alkotásainak ujjongok!" (Zsolt 92,5)
Most tágult ki igazán előttem az az örök szeretet, mellyel Isten szeret engem. Eddig tényként gondoltam a teremtésre, hogy hogyan gondoskodott rólam, mielőtt megszülettem. De, hogy ennyire szeret, ott az unokámat nézve döbbentem rá.
Isten szeretetből készített elő mindent, azzal a határtalan, eltörölhetetlen szeretettel, ahogy csak ő tud.

Imádság: Atyánk, köszönjük mérhetetlen szeretetedet. Bocsásd meg, ha elégedetlenek vagyunk helyzetünkkel! Ámen.

Hálásak vagyunk-e a helyünkért, a környezetünkért, amivel Isten körülölel bennünket?
Nagyné P. Tünde (Felsőpakony, Magyarország)