"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál?
Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket.
Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is?
Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is.
Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?"
"Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.
De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Mt 6,25-34.

REMÉNY A ZŰRZAVARBAN
Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott. (Róm 8,28)

Nemrégiben, amikor férjem kórházban volt, kinéztem a kórházi szoba ablakán, és azt láttam, hogy a járdán és az úttest egy részén is szemét van. Azt gondoltam, minden zűrzavarosnak és rendetlennek látszik.
Azonban észrevettem valami mást is.
Madarak csipegették az ételdarabokat a járdán, és körös-körül dús növényzet zöldellt.
Amit én szemétnek véltem, az a madaraknak hasznos volt. Így gondolnom kellett arra, hogy még a legnagyobb káosz közepén is reményt nyújt Isten. Noha a szemetelés sohasem helyes dolog, megtanultam, hogy megtapasztalt harcaink közepette Isten mindig gondoskodik rólunk és támogat bennünket.
Férjem betegsége alatt áldás volt megtapasztalnunk, ahogy testvéreink hitüket gyakorolva bátorító szavakkal hívtak fel, vagy ételt hoztak a kórházba, sőt, bejöttek a férjem mellé, hogy hazamehessek egy kicsit pihenni és a gyerekekkel törődni.
A mi káoszunk közepette Krisztus közössége ölelt körül bennünket, reményt és gyógyulást hozva számunkra.

Imádság: Szerető Istenünk, adjon Szentlelked erőt és békességet népednek a nehéz időkben! Ámen.

Isten reményt hoz a zűrzavar közepette.
Stephanie Sánchez Belén (Puerto Rico)