Beszéd:

"Azért van két fülünk és egy szánk, hogy kétszer annyit hallgassunk mint beszéljünk"
(Diogenész)

“Az igazi bölcsességnek tíz aranyszabálya van. Kilencszer: hallgass! A tizedik: keveset beszélj!”
Amiben mást megrósz, abban légy te kifogástalan!
Becsüld ellenségedet, mert ő mondja meg hibáidat.
Hol sok a szó, kevés a tett!
Ha ajkunkon kiszaladt a szó, az rajtunk uralkodik, ha azonban visszatartottuk, mi vagyunk urai.
Nagy hasznára van az embernek, ha több nyelven tud beszélni, de felbecsülhetetlen értékű az a képesség, ha a nyelvek bármelyikén hallgatni tud.
Ha dicsérni lehet valamit, dicsérj gondolkodás nélkül, készségesen. Ha leszólnod kellene valamit, gondold meg hétszer mielőtt kimondanád. Ugyanis a dicséret jó érzést kelt, a leszólás pedig fájdalmat.
A gyógyító orvos metszésétől is húzódozunk.
Hogy okosan viselhessétek magatokat társaságban, gondolkozzatok csak ezen: Mi a beszéd? És hogy: Miért beszél az ember?
Nézzetek meg két beszélgető nőt: Sokszor látjátok, hogy mindkettő beszél. Egyiket sem érdekli az, hogy mit mond a másik, csak az, hogy mit mond ő maga. Miért beszélnek ezek?
Ellenben nézzetek meg két beszélgető okos embert:
Mind a kettő arra figyel, mit mond a másik. Ő maga iparkodik hallgatni amennyit csak lehet. Miért beszélnek ezek?
Amazoknál a cél maga a beszéd. Emezeknél a beszéd anyaga.
Közönséges beszélgetésben az ember mindig arról beszél, ami az elméjét betölti, vagy valamikor érdekelte. Innen van, hogy a közepes értelmű ember szívesebben beszél mint hallgat. Az értelmes ember meg szívesebben hallgat mint beszél, mert az értelmes ember nem tartja szükségesnek hogy kinyilvánítsa mindazt, ami az ő agyát izgatja. Be van gombolkozva, s csak hozzátartozói előtt jelenik meg nyílt bizalommal.
A hallgató ember - lepecsételt levél.
A beszélő ember - kirakodó láda.
Hallgatni bölcsesség, de aki bölcs, azt is tudnia kell, hogy beszélni néha kötelesség.
A prédikáció csak jó tanács - tőled függ, mennyit ér életedben.
Úgy beszélj a másikról, ahogy szeretnéd, hogy rólad beszéljenek.
Úgy beszélj a másik háta mögött, mintha ott lenne./ Úgyis visszamondják. /
"A mesterkélt beszédnél nincs nagyobb csapás."
“A nyelv kicsiny tag ugyan, de mérhetetlen nagy bajokat idézhet elő. Ezért már a természet is biztos őrizetbe vette: a szájüreg börtönében él, a fogak védőrácsa állja útját, az ajkak zárják el a külvilágtól” (Plutarchos nyomán)
“Azért van két fülünk és csak egy szánk, hogy többet figyeljünk, és kevesebbet beszéljünk.”
“Az igazi bölcsességnek tíz aranyszabálya van. Kilencszer: hallgass! A tizedik: keveset beszélj!”
Fájdalom, másról könnyebben elmondjuk és elhisszük a rosszat, mint a jót. Ilyen a mi gyarlóságunk. De a bölcs ember nem hajlik minden szóra, mert tudja, hogy az emberi gyengeség hajlandó a rosszra és igen könnyelmű a beszédben.