Pecznyik Pál: JÉZUS ÚJRA ÉL
A mi megváltásunk, Golgotán ment végbe,
Jézus drága Lelke, Atyjához tért égbe!
Éj sötét leple hullt, véres Golgotára,
Urunk drága testét, egy sziklasír várta.
Nem volt gyászos pompa, Jézus temetésén,
feltámadásáig pihent, a sír mélyén.
Egy drága halottat rejtett, a kőfedő,
sírból, harmad napon, új test lépett elő!
Reá vastörvények, nem voltak hatással,
Jézus zárt ajtón át, lépett be, ruhásan.
Félénk tanítványok, egy nagy zárt teremben,
a feltámadt Jézust látták, velük szemben!
Szegények azt hitték, hogy szellemet látnak,
nem voltak tanúi, feltámadásának.
Ám Jézus megszólalt: miért kételkedtek?
Fel fogok támadni, többször mondtam nektek!
Tanítványok szívét, nagy öröm járta át,
dicsőséges testben, látták Isten Fiát!
Őt követők szíve, örömmel volt tele,
több mint ötszáz hívő, találkozott Vele!
Most Atyjának jobbján, értünk esd, mennybe fönn,
ígérete szerint, nemsoká visszajön!
Dicsőséges Jézus, várva várunk téged,
hogy Atyádhoz emeld, megváltott hű néped!
Ama dicső honba, hol nincs bűn, sem halál,
melyben Atyánk trónja, ragyogó fényben áll!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2015. IV. 4.
Kommentáld!