Emlékezzünk...560 éve,1458. 01. 24. I. (Corvin) Mátyást, Hunyadi János ifjabb fiát választották a magyarok királyává.
Szentimrei Jenő:MÁTYÁST KIRÁLLYÁ VÁLASZTJÁK
Árván maradt Magyarország
Nagy Hunyadi halálával.
Ki lesz, aki szembeszálljon,
Török szultán hatalmával?
László király, gyenge király,
Alig mult tizenhat éves,
S gyilkos tettől, szörnyű tettől,
Álma gyötrő, keze véres.
Noha testvér-barátságát
Erős esküvel fogadta,
Nagy Hunyadi vitéz fiát,
Ifju Lászlót lefogatta.
Háromszor sujtott a hóhér
László göndör szép fejéhez,
A királynak minden álma,
Hej, azóta kinos, véres.
Fut, menekül, elbujdosik,
A büntudat szivét marja,
Arany-Prága városában
Meglelik egy reggel halva.
Mint a méhkas zug az ország:
Bünös igy jut kora végre!
Nem is lesz ur mifelettünk
Többé semmi nemzetsége!
A királyválasztó rendek
Összegyültek fagyos télen,
Egész Rákos mezején most
Nem volt száj, mely mást beszéljen...
Hiába is ajánlgatták
Lengyel királyt, német császárt
Külországi követ urak:
A magyar nem csinált vásárt!
Már Szilágyi Mihály urat
Készségesen meghallgatták,
S a vén vitéz ily szavakra
Nyitja meg hófedte ajkát:
"Idegenből való király
Ránk még sosem hozott áldást.
Jó magyarok, mit habozunk?
Válasszuk meg Hollós Mátyást!"
Pest-Budának minden tornya
Harsogó viváttól rengett,
Hogy királlyá kiáltották
Hunyadi fiát a rendek.
Volt nagy öröm az országban,
Milyen nem volt régtől óta,
Szájról-szájra szerte-széjjel
Akkor zengett ez a nóta:
Mátyást mostan választotta
Mind ez ország királyságra,
Mert őt adta Isten nékünk,
Mennyországból oltalmunkra.
Kommentáld!