Az 1956-os forradalomnak sok hősi halottja,mártirja ,áldozata van.
Még nagyobb,sokkal nagyobb azoknak a száma,akik túlélték a szovjet
lánctalpasok öldöklő ,romboló rohamát,de később a deportálás,bebörtön-
zés kegyetlen sorsa jutott nekik.
Azok is áldozatok bizonyos értelemben,akik félelmeik vagy a kommunista
rendszer megtagadása miatt,évekre,évtizedekre,vagy véglegesen elhagy-
ták az országot.Elmenekültek.
Erdélyben és Romániában másként élték meg a magyarok - és a velük
szolidarizáló más nemzetiségüek - az '56-os népfelkelést,majd annak
brutális leverését,megtorlását,majd ami azután következett.
Erdélyben ,,csak" kisugárzása volt a forradalomnak.A várakozó és tétova
állásban ,távlati tervek léteztek a bekapcsolódásra,A tényleges lépésekre
azonban már nem maradt idő.
Az erdélyi,romániai tervek kieszelőinek és a velük,illetve az anyaországi
forradalmi erőkkel bármiféle kapcsolatot ápoló honfitársainknak kegyetlen
megtorlásban volt részük 1956 novembere után,főleg 1957-től kezdődően.
A serdülőkorban lévő Szekuritaté nem válogatott,minden apró bizonyiték
vagy sejtelmes gyanú ürügyként szolgált a letartóztatásra,kinzásra
vallatásra,kirakatperre,súlyos itéletre...
u.i.Egy nem megfelelő nyelven kiállitott születési bizonyitvány,elég okot
szolgáltatott a meghúrcolásra....
Miclaus Elisabeta,született 1956...
Kapcsolódó hírek:
1956 ÁRVÁI
Főhajtás 1956 erdélyi mártírjai előtt
Egy 1956-os családi történet segítségről és a halál közelségéről
FÖLEMELT KEZEKKEL