Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát.

 (Jakab levele 1:19-20)

Hazudtak nekem, elárultak, és megbántottak. Mérges voltam, és úgy éreztem, minden jogom megvan erre. A harag összetörte a megbocsátás iránti vágyamat. Bár kértem Istent, hogy töltse be a szívemet kegyelemmel, egy egész listám volt arról, hogy miként igazoljam haragomat, mely elnyomta üres imáimat.

Én pedig viaskodtam magammal. Az egyik hang meg próbált győzni, hogy minden jogom megvan arra, hogy mérges maradjak, a másik hang pedig azt akarta elérni, hogy megértsem, a kegyelem és a megbocsátás a helyes választás. Hónapokig a hangosabb hang a megbántott érzéseimet ápolgatta, és azt erősítette bennem, hogy engedjek dühös érzelmeimnek, hiszen  bárki egyetértene velem.

Mivel a keserűség és a megbocsátani nem akarás hangjára hallgattam, gyakran voltam lobbanékony, türelmetlen, és kiállhatatlan. Persze, nagyon jól el tudtam játszani a jó keresztény kislányt egy rövid ideig, de ha  valami felbolygatta elnyomott érzelmeimet, akkor az ellenségeskedés és a neheztelés lelkülete azonnal felszínre tört.

Egyik reggel, amikor a Bibliát olvastam, érzékeltem, hogy Isten arra int, hogy ismerjem el, hogy a haragom rossz irányba vitt el engem, és mekkora károkat okozott. Ahogy olvastam Jakab levelének 1. fejezetét, kénytelen voltam elismerni, hogy mindenkinek késedelmesnek kellene lennie a haragra...Isten szava kizárta a helyét a kifogásaimnak és jogos felháborodásaimnak, annak ellenére, hogy úgy éreztem a haragra minden jogom megvan. Néhány verssel később, pedig ezt olvastam: "Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat." (Jakab 1:22)

A világ szemével nézve, teljesen érthető volt a haragom, de Isten szemszögéből, a mérgem csak tovább mélyítette az események mögött húzódó bűnt. Mivel elutasítottam, hogy ugyanolyan kegyelemmel és megbocsátással éljek az ellenem vétkezőnek, ahogy Isten is megbocsátott nekem, nem tudtam megélni és bemutatni a gyakorlatban az evangéliumot.

Jakab levelében található szavak által Isten meglágyította a szívemet. Rá kellett döbbennem, hogy annak ellenére, hogy szavaimmal azt vallottam, hogy megbocsátottam a kérdéses személynek, de a szívemben nem volt igazi megbocsátás, - ideje volt hát megtennem, és továbblépnem.

Életünk minden területén, beleértve érzelmeinket is, Isten azt tanácsolja nekünk, hogy legyünk gyorsak a hallásra, (beleértve az Ő, és embertársaink hangját is), késedelmesek a beszédre és a haragra. Ha ezeket a szavakat alkalmazzuk életünkben, akkor nem csak hallgatói leszünk az Igének, hanem megtartói is, és ez az Isten által kívánt igaz élethez fog bennünket elvezetni.

Drága Uram, kérlek bocsásd meg nekem, hogy olyan sokáig melengettem a haragomat. Kérlek ruházz fel azzal a Tőled jövő képességgel, hogy meg tudjak bocsátani azoknak akik megbántanak engem. Őrizd szívemet, amikor a régi érzelmeim a felszínre akarnak törni. Tisztítsd meg kérlek a szívemet a haragomtól, és adjál helyette örömet. Jézus nevében kérlek, Ámen.