Az emberi test Isten csodálatos alkotása. Egyetlen testrészünk sem felesleges. Miképpen egy hatalmas szerkezetben egyetlen kis csavarnak is megvan a maga szerepe. Az alábbi történet is erről beszél:

A kis csavar egy volt a sok százezer közül. Két vaslemezt szorított egymáshoz a hatalmas hajón. Egy nap megszólalt:

- Elég kényelmetlen helyem van itt. Egy kicsit kinyújtózom, nekem is jár egy kis pihenés…

A környező csavarok kétségbeesetten üvöltöttek rá, amikor meghallották, hogy lazítani akar egy kicsit.

- Megőrültél, kiscsavar? Ha elengeded a két vaslemezt, mi kettészakadunk!

A vasgerendák nem hittek a fülüknek:

- El ne engedjétek a lemezeket, mert akkor megingunk mi is!

Szélvészként terjedt el a hír az egész hajón:

- A kiscsavar forgat valamit a fejében!

Mindenki megijedt. A hatalmas hajótest még a gondolattól is remegni kezdett: a kiscsavar kieshet a lyukból…

A vékony és vastag vaslemezek, a hajóbordák, a vasgerendák üzenetet küldtek a kiscsavarnak:

- Nagyon kérünk, légy szíves és maradj nyugodtan! Ha te lazítasz, veszélybe kerül az egész hajó, egyikünk sem fogja elérni a kikötőt! Ne tedd ezt velünk!

Ez hízelgett a kiscsavar büszkeségének. Eddig eszébe sem jutott, hogy ő mennyire fontos a többiek számára. Visszaüzente:

- Maradok, ahol vagyok!…

Kis csavarnak látod magad a családodban, a munkahelyeden, településed közösségében? Maradj a helyeden, és tedd azt, amit rád bízott az Úr!

Attól se többet, se kevesebbet.

A te helyed

Ahová Isten állított,

bizonnyal az a te helyed.

Csak ott lehet Ő pajzsod,

csak ott lehet mindig veled. 

Áldást, ha kíván adni rád,

a földön szerte nem keres,

csak ott keres, a helyeden,

és jaj neked, ha a helyed üres.

Álld meg hát híven a helyedet,

ha elhagyod helyedet, a magadét,

az áldástól fosztja meg 

Istennek egy más gyermekét.

Gondold meg jól, a te helyed,

te töltheted be, senki más.

Az Úr rád bízta, s Ő veled,

tied lesz majd a szabadulás.

Fogadd naponként a helyet,

mint Isten ajándékát. 

Ne szőj magadnak más terveket,

add élted mind az Úrnak át.

Győzelmet akkor ad csupán,

imád csak úgy hallgatja meg,

ha mint az Ő hű harcosa,

el nem hagyod őrhelyed.

Halálig légy hű, s igaz, 

úgy nyerhetsz majd égi koronát.

Benned az Úr, ha hű maradsz,

megdicsőítheti magát.

Örvendezve töltsd be helyedet,

boldog reménnyel várd a Urat.

Hadd lássák meg mindenek,

hogy, Ő békét és üdvöt ad.

Ha majd Királyod megjelen,

A földön szerte nem keres, 

Csak ott, a saját kis helyeden,

S ÖRVENDEZVE LÁTJA NEM ÜRES.

Óh, MILY BOLDOG NAP SZÁMODRA EZ,

Ha itt a helyeden megtalál,

Magával visz a Mennybe fel,

S a trónon neked helyet ád.

Túrmezei Erzsébet verse