Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a Krisztus Jézusban hívő szenteknek, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt:  kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 

 Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok,  és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,  mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az első naptól fogva mind a mai napig.  Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.  Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben.  Mert tanúm az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével;  és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel;  hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára,  és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.

Fil 1,1-11.

A SZERETET ÚTJA

A szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (1Kor 13,7)

Shadow-nak, a kisegerünknek rózsaszín kiskölykei születtek. A kölykök gyorsan felnőttek, fényes, sötét szőrük lett, és önállóvá váltak. Hiába készített nekik Shadow gondosan fészket, etette, gondozta őket, a kisegerek kimerészkedtek a biztonságos fészekből az akvárium többi részébe. 

Az ilyen viselkedés természetes, amikor a kicsik felnőnek. Az idén a legidősebb fiam főiskolára ment, és akárcsak Shadow a kölykeire, én sem tudok már úgy vigyázni rá, mint régen. Engednem kell, hogy kiköltözzön a nagyvilágba. De bizodalmam, reménységem lehet, és az iránta érzett szeretetem megmarad. Bízhatok abban, hogy a Szentlélek, aki vigyáz ránk, befejezi a jó munkát a fiamban, amit Isten elkezdett benne, amikor elfogadta Jézus Krisztust. (Fil 1,6) Bizalommal tekinthetek a jövőbe, amit Isten tartogat a fiam számára, és állhatatosan imádkozhatok érte. Ahogyan a fiam elhagyja a családi fészket, és az életét Krisztussal folytatja, megtanulhatom, hogy a szeretet útja mindig célba ér.

Imádság: : Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy és vigasztalsz minket, bármerre is visz az utunk. Add, hogy engedjünk Szentlelkednek, amely vezet minket és szeretteinket. Ámen.

Ha a szeretteink már nem lehetnek a közelünkben, Isten akkor is vigyáz rájuk. 

Lucy M. Hobgood (Észak-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK A FŐISKOLÁSOKÉRT ÉS CSALÁDJAIKÉRT!