Az első könyvet arról írtam, Teofilusom, amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen addig a napig, amelyen felvitetett, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott. Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól. Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: "Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg." Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: "Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?" Így válaszolt: "Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe."ApCsel 1,1-11.

A VÁRAKOZÁS ÉRTÉKE

Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: "Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét." (ApCsel 1,4)

Jézus, a Mester mennybemenetele előtt nem utasította tanítványait, hogy azonnal menjenek és kezdjék el hirdetni az evangéliumot. Ellenkezőleg, szívükre helyezte, hogy várakozzanak és maradjanak Jeruzsálemben addig, amíg meg nem kapják a szolgálathoz szükséges erőt. A tanítványok engedelmeskedtek. És mialatt pünkösd napján együtt voltak, a Szentlélek, Krisztus ígérete szerint rájuk szállt. Ezután Péter hatalmas erővel hirdette a megtérés és a bűnbánat evangéliumát. Ennek eredményeként háromezer ember tért meg. Így kezdődött el a keresztyén egyház. 

Ma, amikor pünkösdöt ünnepeljük, jó, ha megemlékezünk a tanítványok engedelmességéről. Ha a Szentlélek nélkül próbálták volna meg az evangéliumot hirdetni, minden bizonnyal kudarcot vallottak volna. De mivel hajlandóak voltak türelemmel kivárni a Szentlélek ajándékát, mi és sokan mások is megismerhettük Istent. Hasonlóképpen, ha Istenre várunk, meg fogjuk kapni a Szentlélek erejét, ami által megcselekedhetjük mindazt, amit Isten kér tőlünk. (ApCsel 1,8)

Imádság: Mindenható Istenünk, add a pünkösdi Lélek erejét szolgálatunkhoz ma is. Ámen.

Istenre várakozni nem lemondást, hanem igazi reménységet jelent. 

J. Emmette Weir (Freeport, Bahama-szigetek)

IMÁDKOZZUNK AZ EGYHÁZ MEGÚJULÁSÁÉRT!