„Mi az Istentől vagyunk: aki ismeri az Istent, hallgat reánk, aki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét.”

(János első levele 4. fejezet 6. vers)

Mikor Jézus az Olajfák hegyén ülve, visszajövetelének jeleiről beszélt (háborúk, éhínség, földrengés, gyűlölet, üldözés), többször felhívta tanítványainak figyelmét arra, hogy: „hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.” (Máté 24:24)

S szinte egy időben az első gyülekezetek megalakulásával, ezek a hamis Krisztusok - akik kétségbe vonták Jézus Isten voltát, az apostolok tekintélyét, és legfőbb vágyuk, hogy ájtatoskodással minél több követőt szerezzenek maguknak (Apcsel.20:29-30) - már meg is jelentek. (1Ján.2:18-19)

Jánost, többek között ezek leleplezése késztette levelének megírására: „Ezeket írtam néktek azok felől, a kik elhitetnek titeket.” (1Ján.2:26). Így három dolgot hoz fel, mely egyértelműen megmutatja,  ki melyik oldalon áll:

1. Jézussal való kapcsolat - azaz; Kicsoda számodra Jézus? Személyes Megváltó, vagy csupán egy a nagy tanítók, a próféták sorában?

„Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; És valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus lelke.” (1Ján.4:2-3)

2. Isten Szavában (Biblia, parancsolatok, ígéretek) való bizalom - melyet annak komolyan vétele, a gyakorlati életben való megcselekvése bizonyít.

„És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk. Aki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.” (1Ján. 2:3-4)

3. Embertársaink szeretete - azzal a feltétel nélküli szeretettel, melyről Jézus egész élete szólt.

„mindaz, aki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.” (1Ján.4:7-8)

S mielőtt másokban kezdenéd el ezeket a tulajdonságokat vizsgálgatni, vámszedőnek, farizeusnak, vagy szentnek kikiáltva őket. Először is saját életedet tedd Isten mérlegére, őszintén szembenézve mi lakik benned.

Mert elsősorban ezért kaptuk az Ő Lelkét, „hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.” (1Ján.5:20)