„És világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok, milyen reménységre hívott el titeket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között,”

Pál az efézusi gyülekezetnek 1:18

Láttál már 3D-s képet? Amikor először ránézel, nem látsz semmit, csak összevisszaságot, keszekusza vonalakat és foltokat, alaktalan színeket és formákat. Aztán jobban belemélyedsz, és még mindig nem látsz semmit. Az persze felettébb bosszant, hogy a körülötted lévők már mind fölkiáltanak: „Jé! Látom! Ez fantasztikus!”

Azt a tanácsod kapod, hogy ne a képet nézd, hanem próbálj mögé látni, játsszál a fókusszal, csinálj úgy, mintha nem is lenne előtted a kép! Az orrodhoz rakod, és lassan eltávolítod, a szemeddel kancsalítasz, hunyorogsz, és még mindig kaotikus a látvány.

Már majdnem föladod, mikor hirtelen átalakul a kép. A szín kavalkád lényegtelenné válik, és szépen kirajzolódik egy autó, egy plüssmaci, vagy valami ilyesmi. És te is fölkiáltasz önfeledten: „Jé! Látom! Ez fantasztikus!” 

Egyik barátom ezt az élményt a Biblia olvasásához hasonlította. Hányszor és hányszor nekifutunk egy szakasznak, de nem mond semmit. Ilyenkor kísértést érzünk arra, hogy föladjuk, sőt sokszor meg is tesszük, de nem helyesen. Isten igéjét is úgy kell nézni, mint a 3D-s képeket, mögé kell látni. Ha sokáig próbálkozol, sokszor átélheted, hogy kirajzolódik előtted a Mindenható üzenete.

De nem csak a Bibliával vagyunk így. Az élet is valami hasonló.

Amíg benne vagy a taposómalomba – fölkelni, reggeli, rohanás az iskolába/munkahelyre, kapkodós ebéd, aztán megint munka/tanulás, sietni haza, elintézni az apró-cseprő dolgainkat, vacsora, lefekvés, hogy másnap minden előröl kezdődjön –, addig nem más látsz, csak éppen a következő stresszes teendődet.

Ha azonban túlnézünk a hétköznapok pörgésén, akárcsak a 3D-s képeknél, és kérjük Istent, hogy „világosítsa meg lelki szemeinket”, akkor megláthatjuk, „milyen reménységre hívott el” bennünket a Mindenható.

Lassíts le ma reggel is egy rövid időre, hogy ilyen formán nézz előre kicsit a mai napra! Hátha fölkiáltasz: „Jé! Látom! Ez fantasztikus!”