S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel fedeztem én, s ha tulajdon fiam tagad meg,
és ha nem harminc ezüstért,
de egy rongyos garasért adnak el engem
barátaim,s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hizlalja a hála
híveimben, s ha rágalom kerít be, -
akkor se mondom, hogy nem érdemes!
Akkor sem mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen
magányban, mert irgalmatlan az élet.
De csöndes szóval, eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárult kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki be jár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrt tíz igaznak!
Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!
Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,nem tudok mentséget a könnyes képmutatásra, s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm, akár a nyers önzés orvtámadását.
De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mamut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl, csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épült,
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.ÁMEN
Kapcsolódó hírek:
Válaszd az ÖRÖMÖT
FÖLDET ÉRÉS
,,MEGMUTATTA NEKIK A KEZÉT"
SENKI SEM KÁRHOZTAT TÉGED