"Az Úr bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget. Az ő tudása által váltak ketté a mélységes vizek, és harmatoznak a magas fellegek."

Példabeszédek 3:19-20

A csillagos ég lenyűgöző. A Hold és a Nap csodálatos. Még napfogyatkozás esetén is csak védőfelszereléssel ellátva lehet a Napba nézni. Ki lehet az a lángelme, Aki megalkotta a Napot?

Hihetsz abban, hogy a világ egy nagy, de rendezett véletlen eredményeként jött létre – bár ha rendezett, az már nem lehet véletlen. Bár sokkal nagyobb hit szükséges ahhoz, hogy elfogadjuk a tervezetlenség hatalmát, egy szemmel láthatóan tervezett világban, mint hinni Isten teremtésében, de megteheted. Isten sohasem fog kényszert alkalmazni azért, hogy elfogadjuk, hogy minden szép és tökéletes, ami körbevesz bennünket, az ő tervei és teremtése eredményeként állt elő. Mi emberek egyre inkább teljesen lemondunk a vitathatatlan igazságról, hogy ahol van terv, ott tervezőnek is kell lennie, mert kényelmesebb Istent a semmibe száműzve, a vak, felrobbanó véletlen termékének titulálni a mindenséget.

A csillagok világa megfoghatatlan. Szerencsés az az ember, aki valamelyik csúcsminőségű csillagászati távcső mellett betekinthet a végtelen égóceán titkaiba. Csodálkozhat és csillagászati hosszúságú számokban gondolkozhat arról, amit lát, mert kifejezhetetlen, aminek tanúja. Miért ilyen bonyolult és ilyen felmérhetetlen a csillagok világa, ha soha nem mehetünk el megnézni őket közelről? Túl messze vannak ahhoz, hogy valaha is eljuthatnánk hozzájuk. Miért olyan szépek és rendezettek, ha csak a távcsövek mellett dolgozók láthatnak belőlük valamit?

Azokon a feltérképezetlen, az égen teljesen sötétnek és csillagok által lakatlannak látszó messzeségekben megszámlálhatatlan galaxisokat fedeztek fel csillagászok, amelyek mindegyike meghatározott törvények szerint működik és mozog a neki kijelölt pályán. Mindez véletlenül? Csak mert valami felrobbant? Miért nem jön létre a Földön soha robbanás következtében valami rendezett, valami működő tárgy, valami élettelen, vagy élő, vagy egyetlen értelmes mondat miért nem kerekedik ki abból, ha gondolkodás nélkül nyomkodjuk a számítógép billentyűit? Miért gondolja bárki is ezen a bolygón az értelmes emberi lények közül, hogy a csillagmilliárdok rendezett világa csak úgy magától létrejött?

A Bibliai teremtéstörténet arról szól, hogy Isten szólt és lett, parancsolt és előállt. Ma a tudományos gondolkodású ember kétségbe vonja ezt a sarkigazságot, pedig csupán azzal, hogy használjuk az univerzum szót, elismerjük, hogy világunk keletkezése mögött egy kimondott mondat áll. Az univerzum szó magyarul azt jelenti, hogy „egy kimondott mondat”. Ez az idegen kifejezés megőrizte a teremtés emlékét, az Isten kimondott szava által létrejött világmindenség keletkezésére utal a mai napig.

Ne higgy a véletlen hatalmában, mert nem létezik! Viszont valóságos az, ami hihetetlennek tűnik, hogy van Teremtő! Ez a hatalmas Teremtő a Szabadítónk is lett azért, hogy minden újjáteremthessen! Ennek az eseménynek mi is az átélői lehetünk!