Amikor arra gondolunk, hogy micsoda az ember, nem is annyira az ember fizikai paramétereiről van szó, hanem inkább erkölcsi tulajdonságairól.

S valóban! Mondjátok meg nekem, van-e még egy olyan feledékeny és hálátlan teremtménye Istennek, mint az ember?

Miért van tele a Biblia emlékezésre buzdítással? „El ne feledkezzél!”

Miért mondják a szülők sokszor, hogy egy szülő képes felnevelni akár tíz gyermeket, de tíz gyermek nem tud eltartani egy öreg szülőt?

S a jó pozícióba jutott férfi, akit a felesége tartott el, amíg ő tanult, a diploma megszerzése után hogyan képes otthagyni a feleségét, akinek tulajdonképpen mindent köszönhet?

Miért olyan megrendítően feledékeny, hálátlan teremtés, éspedig nemcsak vízszintesen a felesége felé, hanem függőlegesen Isten felé is?

Ezért érthetetlen a józan ész számára Isten jósága, gondviselő szeretete.

Mert van-e még egy olyan öntudatosan szeretetlen lény a természetben, mint az ember, aki következetesen, keményen, nemegyszer teljesen ok nélkül gyűlöli a másikat?

Aki csak azért gyűlöli a másikat, mert más a színe, vallása, származása.

Van-e még egy teremtménye Istennek, aki olyan tervszerűen, előre megfontoltan, annyi, de annyi gonoszságot tud kieszelni, mint az ember?

A rabszolgaság intézménye emberi találmány volt.

A koncentrációs táborok, a krematóriumok, a tömegsírok emberi találmányok.

És az a rengeteg botrány, garázdaság, politikai és rablógyilkosság amivel tele vannak a hírközlő eszközök nem emberi bűnök?

Micsoda az ember, kérdezi a zsoltáríró, s kérdezzük vele együtt mi is. S nem kell-e azt feleljük, hogy az ember a teremtés legfélelmetesebb szörnyetege?

Bárcsak ne volna ember!

Mert egy mérges kígyó kevesebbet vétkezik az élet ellen, mint a homo sapiens.

S íme, a kegyelem csodája: erre az őrült, esztelen emberre Istennek gondja van.

Pedig, (s itt érünk a legnagyobb rejtélyhez) van-e még egy olyan lény a természetben, aki olyan régen, olyan tendenciózusan s olyan elkeseredett dühvel harcolna Isten ellen, mint az ember?

Hiszen a Biblia szerint még a jégeső is, a hó is, a köd is, a vízi szörnyek is mind Istent szolgálják (148. zsoltár). Csak az ember nem.

Az ember istentagadással foglalkozik. Nyílt levelet ír Istennek, s állandóan be akarja bizonyítani Isten nem-létezését. És erre az emberre Istennek gondja van. Ez a józan ésszel érthetetlen. Ez a...

...felfoghatatlan kegyelem.