Erdélyi keresztények: Híres templomok : FARNAS, REFORMÁTUS TEMPLOM

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 925 fő
  • Képek - 14306 db
  • Videók - 3509 db
  • Blogbejegyzések - 10444 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

Farnas község Kalotaszeg meglehetősen félreeső pontján fekszik az Almás patak völgyében, a Bánffyhunyad–Almásszentmihály műútról Alsófüld után jobbra letérő földút mentén.

A község a középkor elején a világi igazgatás szempontjából Bihar, majd később Kolozs vármegyéhez, egyházilag pedig a váradi püspökséghez tartozott.

 

A település 1272-ben Fornos, 1391-ben Farnos, 1441-ben Farnas, 1666-ban pedig Fárnas néven fordul elő az oklevelekben. 1260 és 1270 között a falut ifjabb István király Szilitelekkel együtt Fülpös fia Mikola ispánnak adományozza, s a váradi káptalannal elvégezteti az iktatást.

 

A század végén, 1291 és 1294 között a farnasiak 10 kepe tizedet fizetnek a váradi püspöknek, első temploma tehát ekkor már készen állhatott. A település első ismert plébánosai, István és Egyed, az 1332. évi pápai tizedjegyzékben fordulnak elő a tizedfizetők sorában.

 

 

 

Farnas történelme a középkorban a farnasi Veres családéval fonódott össze. E család is abból a rokoni közösségből származik, amelyik a tatárjárás előtt élt Fülpös fia Mikola comestől eredezteti magát.

 

1262 táján, amikor a Mikola-rokonság az okleveles forrásokban feltűnik, a későbbi Veres és Tamásfalvi családok felmenőit már farnasi birtokosokként említik. Kétségtelen, hogy a család legkiemelkedőbb tagja Veres Dénes volt, aki elkobzott birtokai visszanyerését követően 1442 őszétől fogva részt vett Hunyadi János törökellenes küzdelmeiben.

 

1453-ban írásba foglalt végrendeletében Veres Dénes megbízta fiát, Benedeket, hogy a Farnas lakói részére általa építeni kezdett templom kőművesmunkáit továbbra is fizesse.

 

A hagyomány szerint az 1453-ban már épülőfélben levő templomot a régi farnasi egyház romjaiból emelték. 1467. november 2-án Segesváron a Mátyás király-ellenes lázadás miatt hűtlenségbe esett Veres Benedeket és testvérét, Jánost viszont elsők között fosztották meg birtokaiktól.

 

Mátyás Farnast a többi kalotaszegi törzsbirtokkal együtt Nagylaki Jaksics Istvánnak és Demeternek adományozta. A lengyelországi száműzetésből 1449-ben visszatért Veres Jánosnak végül 1505-ben Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda ítélte meg kalotaszegi birtokrészeit, melyek 1518-ban fia, Márton tulajdonát képezték.

Farnast a család a Veres Jánosnak a Bekes Gáspár-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1575-ben elveszti. A farnasi Veres család a 16. században kihalt, ezt követően a települést a Valkai, Kemény, Gyerőffy, Vitéz, Bánffy, Zichy, majd a Keczeli családok birtokolták.

 

A kuruc háborúk idején – a templom mennyezetének felirata szerint – a templomot feldúlják, s újjáépítését csak 1750-ben fejezik be. Ugyanekkor készül a templom jelenleg is jó állapotban lévő festett faberendezése is. Valószínűleg szintén a 18. század elején omlott be a szentély boltozata is, melyet kazettás mennyezetre cseréltek. 1748-ban a templom szétrombolt kőfala helyett fakerítést készítettek, „1748. Deus providebit” feliratú bejárati ajtaja a múlt században hosszú ideig a papilak templom felőli bejáratául szolgált.

 

A kurucok támadásai alkalmával széthordták az egyházközség klenódiumait is. Egy 1721 körüli összeírásból tudjuk meg, hogy a farnasi harang a magyarbikaliak tulajdonát képezte, viszont csak rövid ideig, mivel egy későbbi, szintén magyarbikali feljegyzésből kiderül, hogy „a farnosiak visszavették magokhoz a magok eddig itt állott harangjokat”.

 

1859-ben, az akkori lelkész ásatásokat végzett a hajótól északra feltételezett középkori kripta lokalizálása végett. Ekkor egy sírboltra és mintegy tucatnyi csontra és koponyára leltek, valamint „művészi beccsel bíró faragványokat, faragott épületköveket és egy keresztelőmedencét találtak”. Mindezeknek sajnos nyomuk veszett.

 

1936-ban a farnasi egyházközség és az akkori tanító, Antal Béla kérésére Kós Károly két változatban elkészítette a templom portikusza helyére építendő torony tervrajzát, tervét viszont – valószínűleg a tanító hirtelen halála miatt – sohasem valósították meg.

 

1962-ben felmerült a templom javításának gondolata – Debreczeni László, a Kolozsvári Református Egyházmegye műemlékvédelmi és építésügyi bizottságának akkori tagja elkészítette az általa javasolt munkálatok listáját. Célja a templom körüli talajfeltöltődés eltávolítása, a falak szigetelése, a harangláb sisakjának megjavítása és a templom megtáskásodott vakolatának leverése volt, mert – mint írja – a vakolat alatt faragott kövekből rakott falazás látszott. A munkálatok végül valószínűleg csak a legszükségesebb javításokra szorítkoztak.

 

A műemlék leírása

A község alsó részében, egy dombhajlaton fekszik Farnas kis méretű, keletelt temploma. Az épülettől délnyugatra magas kőalapra helyezett zsindellyel fedett, valószínűleg 18. századi szoknyás fa harangláb áll. A Szentléleknek szentelt harangját 1475-ben öntötték. Latin nyelvű, gótikus minuszkulás felirata a következő: Ad honorem sp(iritu)s sanctus a(nno) d(omini) mcccclxxv. (A Szentlélek tiszteletére 1475. évben).

 

A templom téglalap alarajzú hajójához keleten sokszögzáródású szentély, délen egy kis méretű, téglából falazott portikusz csatlakozik. Az épület háromszögű oromzattal záródó nyugati homlokzatának sarkait átlósan elhelyezett, kőlapokkal fedett kétlépcsős támpillérek erősítik. A homlokzat középtengelyében három élszedett, másodlagosan felhasznált kőhasábból kialakított egyenes szemöldökű kapuzat látható. Egyszerű, ácsolt ajtószárnyán a 18. századi, festett architektonikus keretbe foglalt olaszkorsós motívumnak már csak nyomai láthatók. A hajó délkeleti és északkeleti falsarkait egy-egy kétlépcsős, kőlappal fedett támpillér erősíti. A templom portikuszából nyíló déli, kőből faragott, reneszánsz kapuzatát a farnasi Veres család címere díszíti. Szemöldökkövét egy keskeny, hengertagos kőhasáb alkotja.

 

Feltételezhetően ennek a kapuzatnak volt alkotórésze az a 16. század eleji reneszánsz díszítőelemeket mutató, a szárkövekével megegyező profilú párkánytöredék, mely jelenleg a hajóban található. A töredék reneszánsz kapitálissal vésett felirata a következő: „[...]e vs(?) Maria”. A déli kapu két táblára osztott, keretbetétes ajtószárnyán az 1790-es fiatalabb Umling-féle átfestés alatt kirajzolódik apja, idősebb Umling Lőrinc olaszkorsós kompozíciójának néhány motívuma. Külső oldallapján jelenleg olaszkorsós kompozíciók, tulipánból, szegfűből és ötszirmú virágokból kialakított fűzérek láthatók, festett felirata a következő: Eszt az Ajtott Renovaltatta Isten Di/tsőségére Őreg Kudor Márton: 1790 / 3 dik(...) Juli.

 

A portikusz fölött egy kis méretű, egyenes záródású ablak, ettől keletre, alacsonyabban félköríves záródású modern ablak látható. A hajónál keskenyebb szentély a nyolcszög öt oldalával záródik, sarkait kőlapokkal fedett, kétlépcsős támok erősítik. A szentély megvilágítását a keleti és déli támköz félkörívben végződő két ablaknyílása biztosítja.

 

A templom mindkét terét festett kazettás mennyezet fedi. A szentély lefaragott gyámkőcsonkjai és a hajóban elhelyezett kör alakú, díszítetlen zárókő bizonyítéka annak, hogy eredetileg boltozva volt, a hajóban viszont nincsenek boltozásra utaló nyomok. Az 56+12 kazettából álló mennyezetet, amint azt felirata is tanúsítja, 1750-ben készítette a szászkézdi származású id. Umling Lőrinc: Ezek(ne)k idejekben épült ez / templum, Asztalos Lőrincz / által 1750 diebus / julii augusty & septembr(y). A mennyezet másik feliratos táblája bibliai idézetet tartalmaz.

 

A merev, szigorú rajzstílus, a zárt körvonalak és az aprólékos, pontozott belső rajz az idősebb Umling Lőrinc korai munkáira jellemző. Színezésében az erőteljes piros, fekete, sárga és zöld dominál, a kazetták keretelését a jellegzetesen Umling-féle „halszálka-motívum” díszíti. A mennyezeten fellelhetők az olasz reneszánszból átvett, de barokkos felfogásban átkomponált motívumok: rozetták, babérkoszorú, akantuszvirág, gránátalma és az olaszkorsó.

 

Gyengébb kivitelezésű alakos ábrázolásai között látható a saját vérével kicsinyeit tápláló pelikán, mint az anyaszentegyház jelképe, kígyó a tudás fájának almájával, az első emberpár bűnbeesését példázva, továbbá fákon ülő madarak, őrdaru, nap fekete felhők közt és a Krisztust jelképező kétfejű sas. Jellegzetes ábrázolásai közé tartozik a szőlőtőkén ülő, szőlőt csipegető fekete madarak jelenete.

 

Ez a koraközépkori eredetű kép a Krisztus vérét, a megváltás iránti vágyat jelképezi. A mennyezeten felbukkanó állatábrázolások – a Kalotaszeg többi Umling-féle mennyezeteihez hasonlóan – egyértelműen a protestáns ikonográfiából származnak. A szilágysági, mezőségi, vagy a Biharban található famunkák figurális ábrázolásaival ellentétben a kalotaszegi – többségükben növényi motívumokkal díszített – festett faberendezések értéke abban rejlik, hogy átmentik a 18. századba a 17. századra jellemző reneszánsz virágornamentikát.

 

Szintén 1750-ben készítette id. Umling a hat táblából álló nyugati karzatmellvédet. A két szélső kazettán egy-egy csigavonalszerűen hajlított indákból kialakított ornamentális kompozíció látható, a második és ötödik kazettán egy-egy körbe komponált, akantuszvirágos motívum foglal helyet. A két középső kazetta díszítése egy-egy építészeti keretben elhelyezett tulipános, illetve bazsarózsás olaszkorsós motívum. Felső profilozott párkánya alatt jellegzetes dominókockákhoz hasonló fríz húzódik. Az alsó szegőléce fölötti sávban a Prédikációk könyvéből származó idézet olvasható.

A keleti karzat kazettáinak kompozíciói bizonyára 1790-ben keletkeztek, amikor fiatalabb Umling Lőrinc és öccse, János, a berendezés nagy részét átfestette. A két szélső és a két középső kazetta keretelését „halszálka-motívum” díszíti, belső mezejükben vázából kinövő virágcsokor látható. A második és negyedik kazetta feliratából megtudjuk az átfestés pontos dátumát is: Anno 1790. Die 24 Junii. Keretdíszük különbözik a többi kazettáétól, itt sötétzöld alapra festett szegfűtövek és egyéb, azonosíthatatlan virágtövek láthatók. A belső mezőkben architektonikus keretbe helyezett olaszkorsós kompozíciók jelennek meg. A festett mezők fölötti feliratok a templom felújítását támogató személyek nevét és bibliai idézeteket tartalmaznak: A mél(tósá)gos b(áró) Kor(da) Susanna aszony ő n(a)g(yság)a: kegyes/siget bizonyitya isten házának meg épülése. / Boldogok az irgalmasok. Mat. c. 5. v. 7., illetve: Itt jelent (…)es nemzete(s) Zoltán Gábor / uramn(a)k 10 vonas forintig valo adakozása. Jo elome/netelt ad a kegyelem. Péld. c. 13. v. 13.

 

A későbbiekben, az 1848-ban készült orgona felállításakor a karzatmellvédet megcsonkították, beépítve az orgonaszekrényt a két középső kazetta helyére.

 

A templom berendezésének egyik legnívósabb darabja az 1750-ben készült nyolcszögű alaprajzú, deszkalapokból ácsolt szószék. Bár évszám nélküli, a pontos rajzstílus, a felületek kipontozása és a reneszánsz motívumok sokasága elárulják, hogy készítőmestere id. Umling Lőrinc lehet.

 

Architektonikus keret mindössze a nyugatról számított első kazettán figyelhető meg, melyben nyugati tulipános és bimbós olaszkorsó látható. A szószékmellvéd többi lapja két mezőre osztott. A mezőket egy-egy stilizált gránátalmából kiinduló, csigavonalszerűen ívelő főindáról szerteágazó bazsarózsa, tulipán és bimbók kompozíciója díszíti. Kosarának felső, profilozott párkánya alatt bibliai idézet olvasható. A szószékre vezető lépcsőfeljáró mellvédjének első rétege szintén idősebb Umling Lőrinc munkája, melyre négy évtized múlva fia architektonikus keretbe helyezett harsonás angyalt festett. Az angyal balkezében nyitott könyvet tart, melyen a következő felirat áll: Az Urnak Beszédit halgas / sátok, a képkeret fölötti felirat: Arch / angyal.

 

A nyolcszögű alaprajzú, egyszakaszos szószékkorona sarkaiból induló fűrészelt, sötétzöldre festett voluták egy kisebb, szintén nyolcszögű alapzatban futnak össze, ezen áll a fiait vérével tápláló pelikán szobra. A voluták közeit fűrészelt, tulipán- és bazsarózsabokorral ékesített oromzatok töltik ki. A hangvetőt külső peremének felirata 1750-re keltezi.

 

Szintén 1750-ben készítette id. Umling Lőrincz a templom úrasztalát, a ritkaságszámba menő perselyt és zsoltármutató táblát. Mindegyik darab felirata az 1790-es ifj. Umling-féle felújításról emlékezik meg. Mindössze a felirat nélküli úrasztala képez kivételt, mely megőrizte a felső lapját díszítő eredeti, egyszerű tulipános festést. A zsoltármutatón a következő felirat látható: Ditséret / Isten Ditsőségére / Renovaltatta Eszt a / Pulpitust Andor(?) István Anno 1790. A templom padmellvédein ifj. Umling Lőrincz átveszi ugyan az apja által oly kedvelt olaszkorsós motívumot, viszont sokkal egyszerűbb felfogásban.

 

Töredékesen megmaradtak a padok oldallapjainak állatalakos és virágornementikás ábrázolásai, köztük felismerhetjük a mókust, gólyát, kakast, tulipánt, nárciszt és kis, egyszerű, ötszirmú virágokat. A szentélyben lévő északi padsor két mellvédjének felirata a készítés körülményeire világít rá: Az Ur Isten ditsőségére tsináltatta az farnasi ref(ormáta) / Ecc(lézsia) a maga költségével a mester, és a Gyer/mekei számára a kart: a templomba valo székekel együt. tiszteletes pr. Máté István uram idejében, ku/rátor Pataki Ferentz, egyházfi Kudor Ferentz / szorgalmatosságok által: an(n)o 1790: Die 24ta Juni.

 

Farnosi Veres Jánosnak az 1510-ben faragott és eredetileg a templom padlójába illesztett sírkövét utóbb a diadalív padlójába falazták. A kőfaragómester a szokásos típustól eltérően három részre osztotta a kőlap belső mezejét, melyet felül dekoratív szerepű gótikus karéjok, középen egy címerpajzs, alul pedig egy reneszánsz rozetta díszít. A ívelt pajzsba foglalt Veres címert furcsa sisakdísz koronázza. A címerábrázolás nélküli pajzs valószínű, hogy eredetileg festett lehetett, s minden bizonnyal egy szarvast ábrázolhatott, mivel a Mikola-nemzetségből leszármazott összes család címerpajzsában egy-egy szarvas látható. A gótikus elemeket is megjelenítő, leegyszerűsített kompozíciójú sírkő faragója egy vidéki, esetleg helybeli mester lehetett. A keretszegély reneszánsz kapitálissal vésett felirata: H(a)ec est / tumb(a) egregii viri Johan(n)is Veres cui / anima residet in c(o)elis 1510. (E sírkő a tiszteletreméltó Veres Jánosé, kinek lelke az egekben nyugszik 1510).

 

Az erősen megkopott sírkő évszámát Bunyitay Vincze 1500-nak, Balogh Jolán 1510-nek olvasta. A kopás ellenére az utóbbi olvasat a helyes, annak ellenére, hogy 1513. április 20-án Veres János neve felbukkan az oklevelekben, ugyanis ez az adat feltételezhetően az elhunyt fiára vonatkozik.

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

network.hu

 

 

Válogatott irodalom

Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. I. Kolozsvár 1943. 35/8, 205/62, 226–227.

Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története. III. Nagyvárad 1884. 407–408, XXIII. tábla.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, Budapest 1913. 264, 266, 349.

Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár 1996. 133, 144, 215, 284–285, 529.

Ferencz Miklós: A farnasi református egyház története. Kolozsvár 1961. (kézirat)

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza. I. Budapest 1963. 616.

Címkék: híres templomok

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Rádiné Zsuzsa üzente 3 éve

Csodaszép ez a reformárus templom, köszönöm Erzsike a templomok bemutatását!

Válasz

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Karacsony_titka_2111038_3877_s

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Amen-089_2111037_5980_s

Miclausné Király Erzsébet írta 15 órája a(z) ADVENTI és KARÁCSONYI versek fórumtémában:

Lukátsi Vilma: Ha szembejön Ádvent idején szembe jön ...

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Ha_szembejon_2111036_2027_s

Miclausné Király Erzsébet írta 15 órája a(z) Ige a mai napra képhez:

Ige_a_mai_napra-307_2111009_7587_s

Urunk, segíts megosztani szeretetedet szavainkkal és ...

Miclausné Király Erzsébet 15 órája új képet töltött fel:

Arpad_imaja_2111034_8209_s

Rádiné Zsuzsa 20 órája új képet töltött fel:

Bedo_gabor_csendes_advent_varakozunk_2111021_2931_s

Miclausné Király Erzsébet írta 21 órája a(z) Sóhajok ,Imádságok fórumtémában:

Uram, köszönöm, hogy felnyitod a szememet, megtanítod,...

Miclausné Király Erzsébet írta 21 órája a(z) Cseri Kálmán ígehirdetései : KEGYELEM HARMATJA fórumtémában:

Mikor jön vissza Jézus? Ezért legyetek ti is készen, mert ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu