Hogy mi a közös II. János Pál Pápa, Adolf Hitler, Fidel Castro és Michael J. Fox életében? Az említettek mindegyike Parkinson-kórban szenvedett.

A Parkinson-kór a nem akaratlagos mozgászavarok egyik formája. Leggyakoribb tünetei a remegés, izomfeszülés, egyensúlyzavar és a mozgás lelassulása. A csoszogó léptek, reszkető végtagok, hintázó karok jelzésértékűek lehetnek a betegség korai szakaszában. A tünetek azonban nem mindenkinél egyformán jelentkeznek. Gyakran a remegés a kezdeti tünet, de előfordulhat, hogy csak kismértékben, esetleg egyáltalán nem figyelhető meg. Nem úgy az említett négy híres ember esetében…

Michael J. Fox

Harmincéves korában derült ki, hogy Parkinson-kórban szenved. Orvosai akkor mindössze tíz évet jósoltak neki. Sokáig titokban tartotta betegségét, csak a közeli barátokat és a rokonokat avatta be. Eleinte az alkoholba menekült, majd rájött, hogy az nem megoldás. Úgy döntött, szembenéz betegségével, és fölveszi a kesztyűt. Létrehozta a Michael J. Fox Parkinson Alapítványt, amelyen keresztül kitartóan lobbizik a leghatékonyabb gyógyszerek kutatása mellett, és adományokat gyűjt a nemes cél érdekében. Betegségének viszontagságairól könyvet írt Egy gyógyíthatatlan optimista kalandjai címmel.

Fidel Castro

Szintén a tagadók és titkolódzók táborát erősíti. Noha erre csak kevés jel utal, ő is Parkinson-kórban szenved. Szakértők szerint a mozgása bizonytalan, gyakran botladozik és elesik, sokszor motyog és összefüggéstelenül beszél, ami mind azt sejteti, hogy utolérte e gyógyíthatatlan betegség.

Adolf Hitler

Hitlerről bizonyára mindenki hallott, de arról talán kevesen tudnak, hogy a rettegett, alattvalói számára félve tisztelt Führeren életének utolsó éveiben felfedezték a Parkinson-kór kezdeti tüneteit. Jellemzők voltak az izomrángások, és kezének állandó remegése is erről árulkodott.

II. János Pál pápa

Életkora és az ellene elkövetett két merénylet után egészségi állapota már amúgy sem volt a régi, de 1991-ben orvosa azt is megállapította, hogy gyógyíthatatlan Parkinson-kórban szenved. Utolsó éveiben gyakran vetődött fel, hogy le kellene mondania tisztéről, ő azonban tartotta magát a gyakorlathoz: betegség miatt a pápa nem mond le, haláláig ül a trónon, Istenre bízva a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát.

Mint láthatjuk, a betegség nem válogat, társadalmi státustól függetlenül szedi áldozatait. Mivel a Parkinson-kór – a második leggyakoribb életkorral összefüggő idegrendszeri zavar – sokakat érint, a szakemberek időt és pénzt nem kímélve kutatják gyógymódját és kiváltó okát. A genetikai hajlam csak az esetek egy százalékában mutatható ki. A tünetekért az agy dopamint termelő sejtjeinek pusztulása felelős – a dopamin hormon a mozgások összehangolásában játszik szerepet. Szakemberek szerint a rendszeresen tornázó, aktív életet élők körében kisebb az esélye a Parkinson-kór kialakulásának. A megelőzésben tehát a rendszeres testmozgás egyértelműen nagy szerepet játszik.