"Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni."

Kol 4,6

A kommunikáció alaptörvénye, hogy a beszélgetésben sokkal többet jelent a szavaknál az, ahogyan beszélünk. Milyen a hangszínünk, milyen a testbeszédünk? Valaki szól hozzánk és azonnal magával ragad dallamos, fülünknek tetsző beszéde. A partnerünk odaadóan figyel ránk, teljesen felénk fordul és issza szavainkat. - Ugye mindkettő ismerős? Nem mindegy nekünk sem, hogyan beszélnek velünk, de az sem, mi hogyan tesszük ezt. Pál ebben akar segíteni, ezért három tanácsot ad:

1. Legyen a beszéded kedves!

A kedvesség erény, mely arra tesz képessé, hogy szeressünk és szeretetre méltóak legyünk. A kedves ember mosolygós, közvetlen, figyelmes, udvarias, nyitott a másik ember felé. Ezzel a viselkedéssel kedvessé tehetjük magunkat mások előtt. Isten előtt kedvesnek lenni azonban többet jelent ennél. Ehhez szükségünk van Isten kegyelmére.

Mert csak Jézus értünk hozott áldozatáért lehetünk kedvesek Ő előtte, nem pedig saját érdemeinkért. A kedvességünk forrása ezért ne más legyen - önző érdek, vágy - mint az, hogy Isten elfogadott bennünket is, így nekünk is el kell fogadnunk másokat.

2. Szavaid legyenek sóval fűszerezve!

A Bibliában a só kiemelkedően Jézus tanításában jelenik meg. Szavaiban a keresztény ember kötelessége, hogy sóvá, fűszerré váljon a világ számára. Vagyis ízesítse meg, tegye élvezetessé, áldottá mások számára az életet. Az írásmagyarázók szerint ezt leginkább jócselekedeteivel tudja véghezvinni. Szavainkra értelmezve ez nem jelent mást, mint a másokat segítő, támogató beszéd.

Olyan társalgás a részünkről, amit ma leginkább pozitív hozzáállás jellemez. Szavainkkal öntsünk erőt másokba! Erősítsük meg őket dicsérettel, bátorítással, vigasztalással! 

3. Válaszaid legyenek helyesek!

Úgy is mondhatnám, hogy korrektek, helytállóak. A ma emberének rengeteg kérdése van és csak kevés válasza. Ennek oka sokszor nem a tudás-, hanem sokkal inkább az őszinteség hiánya.

A tudás, leginkább az információ ismerete hatalom. Mivel sokan szeretnének a maguk javára élni ezzel a hatalommal, sokan mismásolnak, elkennek dolgokat, nem őszinték mert nem akarnak megosztani.

Az első keresztényeket azonban pontosan ez vezette, a megosztás vágya. Boldogan osztották meg másokkal azt, amijük volt, legyen az élelem, pénz, szállás vagy a hitük.

Tudták, Jézus példáját látva, hogy a megosztás nem szegényebbé, hanem gazdagabbá tesz.

Ha ezeket a tanácsokat megfogadjuk, jobbá tehetjük a következő hetet környezetünk és magunk számára is. :-)