Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.
Zsolt 119,97-105.
ISTEN IGÉJE
A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet. (Jn 6,63)
Néhány évvel ezelőtt a feleségem egy mammográfiai vizsgálaton vett részt, melyet azután tumor eltávolító műtét és sugárterápia követett. A kezelés súlyos és nagyon fájdalmas volt, gyötrelmes időszak volt ez a feleségem számára. De mindig maga ment be autóval a kórházba a kezelésekre. Továbbra is ellátta a családot, elvitte fiunkat az iskolába, sétáltatta a kutyát és főzött ránk.
Naponta különböző időpontokban is olvasta a Bibliát, és ez erősítette őt. Egyik este észrevettem, hogy könnyek csorognak végig az arcán. Azt mondtam neki, ne olvasson, ha ez ennyire felkavarja. De megmagyarázta, hogy ezek az öröm könnyei. Bár akkor ezt én még nem értettem, ma, amikor én is hívő ember vagyok, tudom, mi örvendeztette akkor őt.
Teljesen belefeledkezett Isten igéjébe. Rátalált az igére, együtt élt vele. Isten igéje békességet, bizodalmat, és szerető támaszt nyújtott neki, amire annyira szüksége volt, hogy átsegítse őt életének ezen a kritikus szakaszán.
Imádság: : Köszönjük, szerető Édesatyánk, hogy igédnek lapjain mindig megtalálhatunk téged. Ámen.
A Biblia tanulmányozása közben Istennel találkozunk.
Briant Gaunt (Kelet-Yorkshire, Anglia)
Kapcsolódó hírek:
"Uram, te mosod meg az én lábamat?"
BÖJT MÁSODIK VASÁRNAPJA
VILÁGOSSÁGBAN JÁRNI
IGAZI FOGADALOM