"Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!"

Lukács12:32

Kicsi, védtelen, ügyetlen, bűnös, mégis ő az örökös. Olyant kap, amit nem érdemel meg, és amiért nem ő dolgozott meg. Ajándékba. Nem egymilliárd évre, ami jó hosszú idő – a Bahamákon még két hétnek is örülnénk – hanem örökre. Az elvesztés félelmének árnyéka nélkül.

Fájdalmak és bánat nélkül. Nem kell mentő, tűzoltóság, rendőrség, válóperes ügyvéd, zár az ajtókra, koporsó, kötszer, műtő, nincs szívfájdalom, könnyek, félelem, szégyenkezés, bűntudat, nincs elválás, hiány és szegénység. Mindenki boldog és örökké él olyan elfoglaltságok közepette, amit szeret és amiben kiteljesedik. Szombatonként találkoznak Megváltójukkal, hogy együtt örüljenek az életnek, annak, hogy volt Valaki, aki nem hagyta őket a mélyben, hanem visszatette őket arra a helyre, ami a bukás előtt nekik lett rendelve.

„Az évek, az örökkévalóság évei folyamán még káprázatosabb, még dicsőségesebb dolgok tárulnak fel Istenről és Krisztusról. Nő a szeretet, a tisztelet és a boldogság, miként a tudás is. Az ember minél többet megtud Istenről, annál jobban csodálja jellemét. Ahogy Jézus feltárja a megváltás kincseit, és a Sátánnal vívott nagy küzdelem csodálatos eredményeit, a megváltottak szívét még nagyobb áhítat tölti be, és még mámorosabb örömmel pengetik aranyhárfájukat. Tízezerszer tízezer és ezerszer ezer hang cseng össze a dicsőítés hatalmas kórusában. "Minden teremtmény a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja: A királyi széken ülőé, és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké (Jel 5:13).

A nagy küzdelem véget ért. Nincs többé bűn, és nincsenek bűnösök. Az egész világegyetem megtisztult. A végtelen nagy teremtettséget tökéletes harmónia és boldogság tölti be. Tőle, aki mindent teremtett, árad az élet, a fény és az öröm a határtalan téren át. Élők és élettelenek - a legparányibb atomtól a legnagyobb csillagig - tökéletes szépségükkel és felhőtlen boldogságukkal hirdetik, hogy Isten a szeretet.” (Ellen G. White: A nagy küzdelem – A küzdelem véget ér)