Victor Hugo Nyomorultak című regényében, Jean Valjean az éjszakát Digne püspökének otthonában tölti. A püspök jóindulata és nagylelkűsége ellenére Valjean az éjszaka közepén felkel és ellopja tőle ezüst értékeit. A püspök felébred, és rajtakapja Valjean-t. Erre Valjean leüti őt, majd elmenekül.

A következő nap rendőrök hozzák vissza Valjean-t bilincsbe verve a parókiára. „Uram, ez az ember azt állítja, hogy ön adta neki az ezüst tárgyakat” – mondja méltatlankodva az egyik rendőr. „Természetesen én adtam neki” – válaszolja a püspök. „Valjean, miért nem vitted el a gyertyatartókat is? Legalább kétezer frankot érnek.” Majd Madame Gilo-hoz fordulva így szól: „Vigye oda, kérem, a gyertyatartókat Valjean-nak. Az uraknak pedig hozzon egy kis bort. Bizonyára megszomjaztak.”

Amikor a püspök egyedül marad Valjean-nal, a vállára teszi a kezét és mélyen a szemébe néz. Valjean teljesen össze van zavarodva. Érzelmeit visszafojtva, halkan megkérdi: „Miért tette ezt, Uram?”

A püspök így válaszol: „Jean Valjean, testvérem, te már nem tartozol az ördöghöz. Ezzel az ezüsttel megváltottam a lelkedet. Megváltottalak a félelemből és a gyűlöletből, és most visszaadlak Istennek.” Valjean könnyekkel teli szemekkel, hitetlenkedve áll a pap előtt, és meg sem tud szólalni…

Kedves barátom, Isten eltörölte a bűneidet. Egyszerűen többé már nem léteznek. „Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára” (Kolossé 2:14). "Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róma 8:1).

Mit tegyünk hát, ha elbukunk? Egyszerűen fogadjuk el a szeretetet és a megbocsátást, amit a mi Mennyei Főpapunk kínál nekünk. Krisztus hatékonyan elbánt a bűnnel. Ha megpróbáljuk magunkra venni a bűnöket, és magunk elbánni velük, az olyan, mintha azt sugallnánk, nekünk ki kell egészítenünk azt, amit Ő tett, hozzá kell tennünk valamit az Ő tökéletes munkájához.

Képzeld el, a püspök Jean Valjean-hoz intézett szavait kicsit átfogalmazva, mintha Jézus mondaná neked. „Te nem tartozol a gonoszhoz. A véremmel váltottalak meg. Megváltottalak a félelemből és a gyűlöletből, és visszaadtalak Istennek.”

Lehet, hogy Jean Valjean-hoz hasonlóan szótlanul állsz az ámulattól. A kegyelem evangéliumának örömüzenete úgy hangozhat, mint ami túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. De hidd csak el! Ne nézd le Krisztus keresztáldozatát azáltal, hogy továbbra is hordozod a bűneidet és a bűntudatot. Ne vesd el azt, amit tett érted azzal, hogy nem fogadod el örömmel és hálával az általa felkínált bűnbocsánatot.

Élj abban az örömteli szabadságban, amit csak azok élvezhetnek, akik megragadták a bűnbocsánatot. Ne hallgass a kárhoztató hangokra, amik megpróbálják befészkelni magukat a gondolataidba.

Azonnal utasítsd el őket azáltal, hogy hálát adsz Jézusnak azért, amit a kereszten véghezvitt érted, és azért, hogy az Ő áldozata tökéletes és elégséges.