Az Izrael északi részén elterülő Galileában egy kutató megtalálta azokat a barlangokat, melyekről a zsidó történetíró Josephus Flavius kétezer évvel ezelőtt írt.

Mintegy kétezer évvel ezelőtt, a polgári időszámítás szerinti első évszázadban Joszef ben Mátitjáhu elhagyta a lerombolt fővárost, Jeruzsálemet, és északnak haladva meg sem állt egészen a Galileáig. Joszef egységparancsnok volt, a rómaiak ellen küzdő zsidók egyik vezetője. Nem sokkal később azonban, csupán néhány hónappal a Galileába érkezése után, római katonák elfogták. Kalandos út után végül ő volt az a zsidó, aki romanizált nevén a mai napig ismert történetíróként vonult be a zsidó és az egyetemes történettudományba. Ő volt Josephus Flavius, római polgár, a zsidó történelem nagy krónikása.- írja róla a zsido.com. 

Dr. Jinon Sivtiel, a Cfáti Akadémiai Főiskola egyik előadója Josephus írásainak tanulmányozása nyomán kezdte meg több mint másfél évtizeddel ezelőtt a történetíró által leírt helyszínek azonosítását.

Kutatásai során több száz barlangot azonosított Galileában, melyeket a zsidók a rómaiak ellen folytatott küzdelem során használtak. Vannak közöttük olyanok, melyek a mai napig érintetlenül maradtak meg. Josephus leírta a könyveibe, hogyan erősített meg 18 települést. Megfigyelte, hogy a hozzá köthető helyek mind magas sziklák és barlangok közelében fekszenek.

A Barlangkutató Központ munkatársakét is dolgozó Sivtiel elkezdte látogatni a barlangokat, melyek némelyike úgy helyezkedik el, hogy csupán sziklamászással és kötélen való leereszkedéssel érhető el.

Rengeteg leletre bukkant a barlangokban: érmék, palackok, lámpások, nyilak és egyéb tárgyak tárházára, melyek mind az első századból származnak. Máshol olajprést, ciszternát, sőt, még rituális fürdőt (mikvét) is felfedezett.

Sivtiel azt is elmondta, hogy más települések esetén, melyek körzetében nincsenek hegyek, vagy barlangok, másfajta védekezési technikára bukkant: gödröket ástak a házak alá, és keskeny járatokkal kötötték össze azokat, hogy azokban tudjanak elrejtőzni, illetve elmenekülni olyan helyre, ahol a római katonáknak nehéz lenne követniük őket.

„Több mint 75 ilyen búvóhely-rendszert találtam zsidó települések alatt, mindegyik az első, vagy a második századból származik, a Bár-Kochbá felkelés idejéből.”

– mondta a kutató, hozzátéve, hogy összesen 900 barlangot is talált, és a feltárás még nem fejeződött be.

"Hetven éves vagyok, de még mindig kúszom és mászom. Remélem, még sok évig tudom ezt folytatni”

- tette hozzá nevetve.

(zsido.com)

forrás:hitradio hu