Már jóval karácsony előtt elkezdhetem szeretett tevékenységemet, a képeslapgyűjtést.

Szeretem begyűjteni a szebbnél szebb, hangulatos vagy éppen szellemes képeslapokat, hogy aztán (jó esetben) egy pár sorral megtoldva útjára menjen az adott címre, rossz esetben pedig hogy gyarapítsa az íróasztalomban meglévő képeslaphegyet.

Mivel én különösen élvezem olvasgatni a direkt nekem írott sorokat, szeretem elképzelni, hogy az a pár szeretetet sugalló mondatom fényt visz a címzett életébe.

És valóban, milyen szép, ha kifejezzük a másiknak alkalomadtán, hogy hiányzik vagy, hogy szeretjük. Hiszen a szó elszáll az írás megmarad.

De valóban olyan illékony a szó? 

Nem sokkal advent előtt, rutinosan nyitottam meg a naponta érkező Napi Reményt, ami aznap arról beszélt, hogy, ha tudatosítani szeretnénk a másikban, hogy szeretjük, akkor nagyon fontos, hogy ezt konkrétan kimondjuk. Akár naponta többször is.

Mindig is tudtam, de akkor valahogy nagyon megragadott.

Eszembe jutott az az 5 éves kislány, akivel a napjaimat töltöm bébiszitterként. Vajon hallotta már tőlem személyesen, hogy  "szeretlek" vagy, hogy "fontos vagy nekem"?

Aznap délután amikor vele voltam, eszembe jutott milyen nagy ereje van a szavaknak.

- Mondd el neki! - hallottam egy belső hangot.

De egyáltalán nem éreztem hozzá késztetést.

- Olyan hülyén hangzik. Különben sem érdekli. A szüleitől eleget hallja. – mondtam magamban.

Végül ez a belső érzés nem hagyott nyugodni, így félvállról odavetettem neki, miközben ő hatalmas hangerővel hallgatta a gyermekdalokat.

- Hannah, Szeretlek! - mondtam félszegen.

Azt gondoltam talán meg sem hallotta. De nem így volt.

Arcára kiült a megrökönyödés, látszólag teljesen kizökkent a játszásból és visszakérdezett:

- Tessék? Mit mondtál?

Megismételtem.

Láttam rajta, hogy nem akar hinni a fülének, és döbbenten többször visszakérdezett:

- Ezt komolyan gondolod? ...Tényleg? Biztos? 

Sugárzó arccal folytatta a játszást.

Nahát! Ez nem gondoltam volna. Működik!

Gyanítom, ha mindezt írásban kellet volna közölnöm egy szép kis rénszarvasos lapon, bár könnyebben rászántam volna magam, nem ért volna el ekkora hatást.

Igen, szép dolog karácsony környékén elhalmozni az embereket képeslapokkal, nyájas mondatokkal, de ne felejtsük el megragadni a lehetőséget, hogy a környezetünkben élőknek személyesen is kimondjuk a karácsony üzenetét!

"Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől jön" (1János 4:7)

(Dobossy Johanna írása)