Karácsony...

Az Úr Jézus születésnapjának a megünnepléséről földi élete idejében (33 év) nem olvasunk a Bibliában. Mint emléknap, később sincs feljegyezve. 

Mi, földi teremtmények általában annál inkább ünnepeltetjük magunkat évről évre, születésnapunkra emlékezve. E nap körül sok a tervezés, szervezés, meghívás, ajándékozás. És végül a kérdések: 

"Milyen volt? Hogy sikerült? Tetszett-e? " 

Több mint 2000 éve ünnepeljük az Úr Jézus születésnapját 

mindenütt a földkerekségen különböző módon: népek, kultúrák, szokások, hagyományok szerint. 

Most kérdezzük meg az ünnepeltet!

- Úr Jézus, meg vagy elégedve születésnapod ünneplésével? Tetszenek-e ezek az ünnepek? 

- Röviden Ézsaiás próféta szavaival válaszolhatok: 

"Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek 

parancsolatai" (Mt 15,8-9; Ézs 29,13). 

- Miért? Úr Jézus, hogy érted ezt? 

- "Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben" (Jn 12,46). Mégis, a születésem után sokan a sötétséget választották. 

Az első századokban a népek továbbra is pogány isteneket imádtak, misztikus vallásokat, kultuszokat gyakoroltak. Ez nem kevés veszélyt jelentett az első keresztyén gyülekezeteknek: keveredést, összeolvadást a pogány kultúrákkal. 

Minden történelmi korszaknak megvan a jellegzetes, sötét árnya.

Csak két példát említek:

Még születésem előtt az 5. században Mithras, óperzsa istenség - a világosság és a jóság istenének segítője, aki később maga lett a napisten - egy új vallást terjesztett el egész Kis-Ázsia, majd a Római Birodalom területén: a Mithras kultuszt. Születésem után, a 3. században ez a vallás elérte a csúcspontját. Mithrast messiásként tisztelték, aki mint napisten, győzni fog a gonosz hatalmak felett. December 25-én ünnepelték a születésnapját.

Később ezt jelölték ki az én Földre jövetelem napjának is, vagyis karácsonynak. - ez lenne az én születésnapom? 

A földkerekségen más irányba tekintve, szintén sötétséget találtam. A névleges kereszténység sokat átvett az egyiptomi, a babiloni és az ó germán

pogányságból. Például a fák és oszlopok imádatát, amelyet a fenyőfák díszítésével vittek tovább. Az ősi Wotan főistenből nagy szakállú télapókat keltettek életre, akik az emberek között ajándékokat osztogatnak.

A Skandináviában élő germánok december 25-én tarják a fény ünnepét (Lucia). A reggel felkelő legyőzhetetlen Napot ünneplik, s tisztelik a fenyőfát, a Yul fát, mint jelképet, az ősnemzést, az istenek emberré lételét. 

-ez lenne az én születésnapom? 

- Ó, Úr Jézus, igen messze visszanéztél az időben. Azóta sokat változott a világ. Milyen a keresztyénség ma, hogyan ünnepelnek Téged? 

- Hát igen, az utóbbi időben modern bálványimádással találkoztam. Bekopogtam néhány ún. keresztyén házba, azután bemutatkoztam, hadd 

lássam, ismerik-e azt, akit évről évre ünnepelnek. 

1. Az háznál:

- "Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága" (Jn 8,12). 

- Halljátok, itt egy vak ember, nem látja, hogy fényben tündököl a ház, gyertyák lángolnak, fényszórók ragyognak, díszek csillognak - és ő akar 

világítani. Szegény ember, eredj, keress máshol munkát magadnak. (Szíveinket, gondolatainkat ugyan ki ismeri, az maradhat sötétségben.) 

-  és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek. 

A 2. háznál: 

- "Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha" (Jn 6,35). 

- Ugyan, kedves pékmester, karácsonykor kalácsot sütünk, meg bejglit, tortákat, kenyeret nem kérünk. 

-  és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek. 

A 3. háznál: 

- "Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem" (Jn 10,14). 

- Ha te jó pásztor vagy, keressél juhokat, bárányokat, gyülekezetet magadnak. Mi egy nagy család vagyunk, és mi magunk akarunk ünnepelni. 

-  és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek. 

A 4. háznál: 

- "Én vagyok az út." (Jn 14,6). 

- Halljátok? Jött valaki az utazási irodától, de mi télen nem kelünk útra, itthon ünnepelünk. 

-  és becsukták előttem az ajtót, nem ismernek. 

Az 5. háznál: 

- "Én vagyok az igazság." (Jn 14,6). 

- Halljátok? Egy ügyvéd ajánlja magát, de nekünk nincs peres ügyünk. (Egy kis csalás, veszekedés, hazugság nélkül pedig nem lehet megélni.) 

-  és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek. 

A 6. háznál: 

- " én vagyok az élet." (Jn 14,6). 

- Szegény vándor! Látod mi az élet? Evés, ivás, élvezet, szórakozás, ünnepeken ezekből minél többet! Eredj innen, keress magadhoz való 

embereket! 

-  és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek. 

Ez lenne az én születésnapom? 

Az emberek terveznek, szerveznek, rohannak, vásárolnak, csomagolnak, ajándékoznak, díszítenek, sütnek, főznek, esznek, isznak. Ünnepelnek 

igazi békesség és szeretet nélkül. De nem ismerik az ünnepeltet! 

- Megértettük csalódásaidat, Úr Jézus, mondd, milyen születésnapot akarsz magadnak? 

- "Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem" 

(Jel 3,20). 

"Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük" (Mt 18,20). 

"Aki énbennem marad, és én Őbenne, az terem sok gyümölcsöt. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. . Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben" (Jn 15,5-9). 

Ez az én születésnapom! 

- Köszönjük a válaszokat, Úr Jézus, megértettük. Tudjuk, hogy az Atya küldött téged, de sokan szeretnék azt is tudni, hogy milyen az Atya? 

- "Aki engem lát, látja az Atyát" (Jn 14,9). 

.................. 

"Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1,14). 

/Anna Mária Seidel/