Erősödik a keresztényellenesség Kínában

Mao óta nem látott mértékben üldözik a keresztényeket és rombolják templomaikat Kínában. Jelenleg 60 milliónál is több keresztény él Kínában, s legalább felük illegalitásban működő gyülekezetekhez tartozik.

Aggasztóan megszaporodtak Kínában a keresztények elleni hatósági fellépések. Főként a protestáns egyházakat érik inzultusok, azonban a katolikus egyháznak is komoly nehézségekkel kell szembenéznie. Történik ez annak ellenére, hogy az év elején még olyan hírek is szárnyra kaptak, melyek szerint a Szentszék a püspökök kinevezésével kapcsolatban nagyon közel volt a kínai kormánnyal való megegyezéshez.

A kínai keresztények helyzete 2013-ban kezdett el drasztikusan romlani, attól kezdve a kínai hatóságok több ezer gyülekezetet számolt fel és több tízezer tehető azon hívők száma, akiket letartóztattak. Az időszakos üldözések ellenére a kereszténység egyre több hívet gyűjt az ázsiai országban, 2050-re akár Kína lehet a legnépesebb keresztény ország a világon. Kínában jelenleg minimum 30 millió, de akár ennél sok tízmillióval több keresztény élhet: a közösség jelentős része nem jegyzett, illegalitásban működő gyülekezetekhez tartozik.

Az üldözések jórészt annak tudhatók be, hogy

a kínai pártvezetés gyanakodva figyel minden nyugati kötődésű szervezetet.

A kis protestáns egyházak amerikai háttere miatt attól tartanak a hatóságok, hogy ellenséges titkosszolgálatok kihasználják az egyre népesebb gyülekezetek hálózatát a hírszerzési céljaikra.

Ezt a feltevést látszik erősíteni Hszi Csin-ping államfő azon megjegyzése, miszerint a vallások tekintetében nagyobb állami felügyeletet és kevesebb külföldi befolyást szeretne. Áprilisban pedig a kínai kormányzat egyik vallási ügyekkel foglalkozó tisztségviselője jelentette ki, hogy a kormánynak a püspökök kinevezésébe való beavatkozása nem nevezhető a vallásszabadság megsértésének, hiszen Kínában a vallásokat „át kell alakítani a szocialista társadalom igényeinek megfelelően”.

Nemrégiben egy olyan új szabályozás lépett életbe Kínában, melynek értelmében a tizennyolc év alattiak egyetlen egyházi épületbe sem léphetnek be. Ezzel a vallásgyakorlást nehezítik meg, illetve azt, hogy családok járhassanak együtt Istentiszteletre.

Az országban tevékenykedő keresztény hittérítők sokáig nem zavarták a kínai vezetést, annak ellenére sem, hogy Kínában tilos volt a hittérítő tevékenység, s különösképpen vonatkozott ez a tiltás a külföldiekre. A Financial Times 2017-es cikke szerint azonban tavaly 32 dél-koreai keresztény misszionáriust tartoztattak le, majd toloncoltak ki Kínából. Korábban a hatóságok nem háborgatták a dél-koreaiakat, akik komoly humanitárius segélyeket adtak a lakosságnak, illetve segítséget nyújtottak a menekülő észak-koreaiaknak is abban, hogy átjussanak az észak-koreai-kínai határon.

A dél-koreaiak amerikai elkötelezettsége, illetve Észak-Korea azon kérése, miszerint Peking tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szökések sikerében ne segédkezhessenek a misszionáriusok, megértő fülekre talált a kínai vezetésnél.

A missziós tevékenység akadályozása mellett a leginkább aggasztó folyamat, hogy

a kínai hatóságok templomokat és kegyhelyeket rombolnak le.

Ezekről az esetekről nem is minden esetben értesül a közvélemény. Azonban így is tucatszámra lehet példákat említeni a keresztény templomok elleni akciókról.

A legfrissebb eset a minap történt, amikor is civil ruhás rendőrök hatoltak be egy Guangdong tartományban található templomba. Ez a harmadik alkalom, amikor hatósági személyek törnek rá erre a templomra, a legutóbbi esetben több mint harminc embert hurcoltak el.

Az első eset alkalmával, amikor a hatóságok a templom hívei ellen eljártak, több embert letartóztattak és a keresztény vallási tevékenység után 50 ezer jüan, megközelítőleg 7500 dollár adót szabtak ki. A következő alkalommal július 15-én törtek rá a templomra és hurcoltak el hívőket.

A hatósági intézkedéseket minden esetben az Istentiszteletek alkalmára időzítették. A rendőrök felfüggesztették az istentiszteletet és igazoltatták a templomban tartózkodó embereket, ellenőrizték a személyigazolványokat, majd előállították őket.

A letartóztatottak között volt Huang Xiaoping lelkész is, akit több órás fogvatartás és egy órás kihallgatás után

arra utasították őt, hogy hagyjon fel a papi hivatásával.

A lelkészt szabadon engedték, beszámolója szerint azonban, a rendőrkapitányságon még legalább hat pap raboskodik. Az eljárás után Guangdong tartomány hivatala elrendelte a templom működésének felfüggesztését, és utasították a kínai papokat, hogy azonnal függesszék fel a vallási tevékenységüket.

A katolikus kegyhelyek sincsenek nagyobb biztonságban az elmúlt időszakban. A kínai kormány egy régi keresztutat rombolt le Honan tartományban.

Június 5-én a helyi hatóságok eltávolították a kegyhelyhez tartozó keresztút Krisztus-képeit, miután néhány héttel korábban felszólították Joseph Csang Jin-lint, Vejhuj püspökét a keresztút felszámolására. Mivel a püspök nem tett eleget a felszólításnak, a hatóságok rombolták le a keresztút sérelmezett részeit.

A rombolásra az éj leple alatt került sor, mivel a hatóságok attól tartottak, hogy nappal az ott tartózkodó hívek ellenállása gondot jelenthet. Egy Kínában működő szerzetesrend információi szerint a kommunista párt ezzel akarta nyomatékosítani azt, hogy a kormány bár „eltűri a katolicizmus létezését, de fejlődni nem engedi”.

A korábban ezreket vonzó kegyhely már több évtizede tiltólistán van: 1987-ben a kormány betiltotta a nagyobb zarándoklatokat, és a zarándokok számát háromszázban maximálta.

A kegyhely megrongálása

illeszkedik a tartományi vezetés keresztények elleni támadásának sorába.

Tavaly ősszel ugyanebben a tartományban egy protestáns templomot bontottak le, februárban pedig Honan városaiban betiltották a vallásos anyagok terjesztését. A kormányzat egy rendelettel eltávolíttatta a kereszteket is a katolikus templomokról Honan tartomány egészében. Talán nem véletlen ez a buzgóság, ha figyelembe vesszük, hogy egy 2009-es felmérés szerint Kína második legnagyobb keresztény közössége él a tartományban, mintegy 2,4 millió főről van szó. Szintén Honanban történt, hogy az állam átvette, majd bezárta a katolikus egyház által működtetett óvodákat.

A szigor egy személyi változáshoz is köthető a helyi pártvezetés élén. Amikor ugyanis Vang Kuo-seng lett a kommunista párt főtitkára Honanban, a tartomány tíz egyházmegyéjéből nyolcat komoly megszorításokkal sújtanak.

A keresztényüldözés egyre erősödik a világ minden részén. Kína nem a legnehezebb színtere a keresztény hit gyakorlásának. A jelenség súlyosságát jelzi a Vatikáni Rádió által idézett izraeli ENSZ nagykövet, Ron Prosor szavai is: „a keresztények az új évezred zsidói”.

Írta: Szalma György